Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)
Végrendeletek
Valami ingó és ingatlan jószágom vagyon és marad, annak mindeneknek felét gazdámasszonynak Máriának hagyom, akármi névvel neveztessenek azok, mivelhogy ővele kerestem együtt; az fele jószágomat penig az én két leányomnak, Christinanak és Rosinanak hagyom; ha penig eggyik leányomnak az másikánál előbb holta történnék, annak az része az másikra szállyon. Hol penig az másik is meghalna, maradgyon éppen az Annyokon az ő részek. Ez mellett ha az Úr Isten az annyokat, gazdámasszonyt előbb ez világból kikívánná az én két gyermekemnél, az ő része éppen az én két megnevezett leányimra szállyon. Mindezeknek utánna, ha mind gazdámasszony, s mind pedig gyermekim elhalnának, az mi jók tőlük megmaradnának, az én közelibb vér szerént való attyámfiaira maradgyanak és szállyanak. Ha valakik az én vér szerént való attyámfiai közül ala iőnnenek, míg feleségem és gyermekim élnek, tehát az én gazdámasszony adgyon azoknak öt rénes forintot és hatvan bechett. Kérem emellett az Győri Nemes Káptalan Urakat Onagyságokat és Uraságokat, hogy ezen utolsó akaratomat minden punctusiban, es Articulussiban kegyesen mél- tóztassanak confirmalni. Mi azért az föllül specificalt testamentáriusok vittük ez dolgot confirmatiora az Győri Nemes Káptalan Uraknak Őnagyságoknak és Uraságoknak, pöcsétünkkel és kezünk írásával megerősítvén. Végr. könyve 2. köt. 118-120. o. Másolat. A végrendelet szövege alatt rövid utalás a káptalan megerősítésére. Stahel Tamás özvegyének 1636. január 23-án kelt végrendeletét ld. jelen kötetünkben, a 126. szám alatt. 1. ) A bemásolt végrendelet címe: „Testamentum Nobilis, et Prudentis viri Thomae Stahel Civis et Negotiatoris Jauriensis, Anno Domini 1635 die ultima Martij in Capitulo exhibitum et Confirmatum.” 2. ) A végrendelet élén a dátum: „Anno Domini 1634 die 12 Decembris.” 124. Borbély Kristóf végrendelete Pozsony, 1635. augusztus 31. 11 Az Szent Háromságnak, Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen. Minekutánna Én Barbel Christoph Nagy Gyeőry városi polgár, szüntelen elmémben forgatván ez világi dolgoknak elmúlandó voltát, és meggondolván, hogy minnyájan az halálnak birtoka alá vettettünk, aki igen bizonyos ugyan, de órája annak az emberi szem előtt elröjtve légyen. Akarván azokáért én is holtom után jó rendelést hagyni és az veszekedést is s egyenetlenséget eltávoztatni, amely gyakorta az világi elmúlandó jókért szokott támadni. Elmém és okosságom hála Istennek helén lévén, magam jó 38
