Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
4. Csorna és a járás kapcsolatai a forradalom idején
Sopronnémetibe 26-án futott be egy nemzetiszínű zászlókkal díszített tehergépkocsi, melyen kb. 15-20 diák tartózkodott. A köréjük sereglettek előtt felolvasták aló pontot, majd amikor a fiatalok leszálltak az autóról, az iskoláról és a községi tanácsról leverték a Rákosi-címeres táblákat. Minthogy a falu vezetése kevésbé radikálisan változott, 30-án a Csornáról kiküldött Péntek László nem hagyta jóvá a helyi nemzeti bizottság határozatát, és úgy rendelkezett, hogy november 2-án új gyűlést hívjanak egybe. Ekkor Mészáros Imrét választották meg elnöknek. Az eddigi kutatás szerint Szanyban 26-án soproni egyetemisták jelentek meg, és a későbbiekben is inkább a győri nemzeti bizottság irányába tájékozódtak. A kapcsolatok érdekes kettősségét figyelhetjük meg a Szilban történteket vizsgálva. Október 26-án Csornáról három tehergépkocsin mintegy 60-70 fő érkezett és a kultúrház előtt megállva elbeszélgettek az ott lévő 100-120 főnyi helyi lakossal. Itt Horváth Béla tanító elszavalta a Nemzeti dalt, majd a Csornáról érkezettekkel együtt, énekelve felvonultak, és szovjetellenes jelszavakat kiabáltak. A küldöttség távozása után, késő este egy kisebb létszámú csoport is érkezett Csornáról, amiről Németh József szili tanár visszaemlékezéséből értesülhetünk: „1956.október 26-ról 27-ére virradó éjszakára valóban álmomból felverve hívtak sürgősen a tanácsházára, igen sürgős megbeszélésre. Az ébresztő hírhozó a község gyógyszerésze volt. Riadóláncszerűen ébresztették azokat, akikről tudták, hogy nem hívei a rendszernek...A tanácsházán kb. 25 ember várakozott és az a négy küldött akik Csornáról érkeztek abból a célból, hogy még éjszaka ha ideiglenesen is, létre kell hozni a Forradalmi Nemzeti Bizottságot. Felemelő, boldog érzés volt, mikor a csornai Küldöttség vezetője, Székely Sándor bejelentette most már hivatalosan, győzött a forradalom. A Csornai Forradalmi Bizottság nevében ismertették az országos helyzetet, a budapesti eseményeket. Vázolták a teendőket, elmondták, hogy másnap nagygyűlés keretében alakuljon meg a Forradalmi Bizottság, alakítani kell Nemzetőrséget, mely gondoskodik a rendről, közbiztonságról. A megjelentek lelkesen vállalták a nagygyűlés megszervezését, melynek időpontját másnap 10 órára tűzték ki. A hozzászólásokban a helyi rendőrőrs parancsnoka Kovács Márton felvetette, hogy a rendőrség épületében összegyűlve tartózkodnak az őrs emberei családjukkal együtt. A hangulatuk nagyon rossz, és megtorlásoktól tartanak a lakosság részéről. A megalakult ideiglenes bizottság megnyugtatta, hogy ilyen atrocitásokra nem kerülhet sor és erről tájékoztassa rendőrtársait... Másnap az elhatározás szellemében megtörtént a nagygyűlés. Megalakult a Nemzeti Bizottság, a Nemzetőrség. A Tanács élére új vezetőség került”.365 A 27-i szili nagygyűlésen Sölétormos Ernőt választották meg a nemzeti bizottság elnökének, aki járt Csornán is, de telefonon is tartotta a kapcsolatot a Csornán székelő járási nemzeti bizottsággal. Egy rendőrségi jelentés szerint a szili rendőrőrs lefegyverzésében a csornai Abdái Imre is részt vett. Szilsárkányban 28-án délután tartották azt a nagygyűlést, melynek szónoka a csornai Nagy Béla volt. Az ekkor megválasztott nemzeti bizottság elnöke Gaál Lajos lett. Nemzetőrség 365 Szabadságharcunk a bolsevizmus ellen. Milleniumi számadás II. szerk.: Fejér Dénes - Vasvári Vilmos. (Budapest): Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, 2002. p. 1012-1013. 69
