Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
4. Csorna és a járás kapcsolatai a forradalom idején
nem alakult. A tárnokréti nemzeti tanács vezetője Buga György és a nemzetőrség vezetője Takács Kálmán egy alkalommal Csornán tárgyalt Székely Sándorral. Vágón a Csornáról érkezett Abdái Imre verte le a vörös csillagot. A fentiek is igazolják, hogy a csornai intézkedéseket a járás községei is átvették. A rend biztosításához szükség esetén a laktanya is adott fegyvereket, de általában az időlegesen összeszedett vadászfegyvereket használták. A Járási Nemzeti Tanács A kommunista diktatúrában az államélet egyetlen központi irányítás alá került. A szovjet mintára kialakított tanácsrendszer nem ismerte el az önkormányzat intézményeit. A tanácsok feladata a központ tájékoztatása és a központi akarat érvényesítése volt, tekintet nélkül a helyi viszonyokra. A hivatalok tagjai nem tartoztak beszámolóval a lakosságnak, kizárólag feletteseiktől függtek. A jogszabályokon kívül a pártszervezet utasításait is figyelembe kellett venniük. Az állam szervezete minden államigazgatási szinten megkettőződött. A pártszervek elsősorban politikai, az államigazgatási szervek pedig inkább adminisztratív feladatokat láttak el. Minden fontosabb állami feladatért egy kijelölt pártfunkcionárius felelt. Az államigazgatásban dolgozók létszáma jelentősen felduzzadt. Az 1950-es években háromszor annyian dolgoztak ezen a területen, mint a harmincas években. Az 1950-ben megszervezett tanácsok kevés önálló jogkört kaptak. Megszűnt a községi tulajdon, a tanácsi költségvetés beépült az állami költségvetés rendszerébe, így nem rendelkeztek saját anyagi eszközökkel. Nem támogathatták a helyi kezdeményezéseket. A lakosság helyi jelentőségű ügyeiben a tanács rendeletet alkothatott.366 A tanács végrehajtó szerve volt a végrehajtó bizottság. Ez a vb volt a szakapparátus, mely általában kéthetente ülésezett. A tanács elnöke a végrehajtó bizottság elnöke, titkára a vb titkára volt. Az elnök inkább politikai szerepet játszott, míg a titkár inkább szakmai feladatokat látott el. A csornai járás vb elnöki tisztét Schlaffer Ferenc látta el. A járási tanács a premontrei rend feloszlatása után annak monostorába költözött. A járásnál Földes János volt a titkár, aki ugyan páli születésű, de felesége csornai volt. A községi párttitkárt Hajtó Ferencnek, a járási pártitkárt Sárosi Jánosnak hívták. A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Pintér József, titkára Bendes József volt. A pártház a volt községházban kapott helyet. A forradalom idején a járási tanács új vezetőségének megalakulása párhuzamosan haladt a községi nemzeti tanácséval, de a két forradalmi testület már a létrejöttekor sem egyeztetett. Székely Sándor később azt vallotta, hogy október 28-án, vasárnap délelőtt tíz órára hívta össze az ideiglenes nemzeti tanácsot, és még ezen a napon Herczeg Zoltán harminc-negyven falusi küldött előtt méltatta Czinder Györgyöt és megválaszttatta a járási tanács elnökének, aki viszont Herczeget választtatta meg titkárának. Székely és Czinder ezt követően összeszólalkozott, mert Székely számon kérte Czindert, hogy miért cselekszik önhatalmúlag.367 Az mindenesetre tény, hogy a járási és a községi forradalmi 366 Magyar alkotmánytörténet. Szerk.: Mezey Barna, Budapest: Osiris, 2003. p. 475-483. 367 ÁBTL3.1.5.0- 10922 70
