Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
5. A csornai iskolák
Egy alkalommal Balogh Irén tanárnő valamelyik osztályban levette a falról a címert és elhelyezte helyén a keresztet. Elmondta, hogy ezután valószínű ismét egyházi intézményként fog működni az iskola. Az oroszórák ugyan elmaradtak, de itt nem kezdődött el másik idegen nyelv tanítása, vélhetően azért, mert nem volt az iskolában más nyelvszakos képesítésű tanerő.447 Az iskola tanárának, dr. Bársony Kálmánnak is nagy szerepe volt abban, hogy a csornai forradalom élére a rátermett Székely Sándor került. Október 26-án este Bársony két határőrtiszt társaságában felkereste volt tanítványát, Székelyt a lakásán, és arra kérte, hogy vállalja el a csornai Nemzeti Bizottság vezetését.448 Bársony Kálmán tagja lett a megalakult Nemzeti Tanácsnak is. Ő szerkesztette a beszédeket, és végig szoros kapcsolatban volt Székellyel.449 Székely Sándort későbbi tevékenységében segítette Király László is, aki az iskolában tanító Domonkos Kornéliának volt a férje. A többi iskolához hasonlóan a lányiskolában is megalakult a forradalmi bizottság, melynek elnöke a pár hónappal korábban büntetésből Csornára helyezett Néma Sándor lett. A bizottság tagja lett még Kiss Valéria, Dreisziger Miklós és Borsodi Lajos is.450 Titkos szavazással leváltották a Kovács Jánosné igazgatónőt, utódja Borsodi Lajos lett. A szovjet bevonulás nem hozta el azonnal a visszarendeződést. Egyesültek a község iskolai forradalmi bizottságai, melyeknek Néma Sándor lett a titkára. Gyakorlati tevékenységük ugyan nem volt, de néhányan csatlakoztak a sztrájkhoz is. Az iskola közel hatszáz tanulója közül csak mintegy húsz távozott szüleivel nyugatra, ami nagyjából 3%-nak felel meg. A tantestületben ennél nagyobb változások is történtek. Az iskolai forradalmi bizottságok tagjai ellen az 1956/57-es tanév végén tartották meg a fegyelmi tárgyalásokat. 1957. októberre pedig már minden olyan pedagógus sorsáról döntöttek, aki részt vett a forradalomban.451 Nyugdíjazták dr. Bársony Kálmánt, Zámbó Sándort és feleségét. A leányiskolából írásbeli megrovás után áthelyezték Kiss Valériát és Márkus Ildikót, előbbit Rábacsécsénybe, utóbbit Devecserbe. Kiss Valériát azzal vádolták, hogy szervezte a felvonulást és a szovjet emlékmű lerombolását.452 Néma Sándort szóbeli megrovás után a fiúiskolába helyezték át. Az már csak mellékbüntetésnek számított, hogy a forradalomban szerepet játszó értelmiségiektől elvették a néphadseregben megkapott tiszti rangjukat, és el kellett tűrniük a számtalan kisebb-nagyobb megaláztatást is.453 Az iskola élére visszahelyezték Kovács Jánosnét, akit helytállásáért a visszatért Hajtó Ferenc községi párttitkár a forradalom leverése után kitüntetésre terjesztett fel.454 447 Demjén Mihályné (sz. Poroz Márta, 1945) visszaemlékezése, 2011. április 28. 448 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 449 ÁBTL 3.1.5. O- 18810/2. 288. p. 450 Dreisziger Miklós (1933) visszaemlékezése, 2011. január 15. 451 A megyében ekkor 260 általános iskola működött. A megtorlás következtében 68 új általános iskolaigazgatót, iskolavezetőt és igazgatóhelyettest kellett pótolni. A megye területén tizenöt pedagógust ítéltek állásvesztésre, ebből kilenc volt általános iskolai nevelő, akik fegyelmit kaptak a népi demokrácia elleni izgatás, illetve annak megdöntésére irányuló tevékenységük miatt. Megrovásban harminc általános iskolai nevelő részesült. 452 ÁBTL 3.1.5.0-18810/3 453 Néma Sándor (1929) visszaemlékezése, 2006. augusztus 17. 454 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottság, Csorna községi pártbizottság személyekről írt információk, vélemények, 1957. július 30,-1959.szeptember 9. 84
