Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
5. A csornai iskolák
Általános fiúiskola A mai Széchenyi Istvánról elnevezett általános iskola elődjében az 1956/1957-es tanévben 15 osztályban 606 fiú tanult. Kovács János igazgatót, aki a lányiskola igazgatónőjének férje volt, Tompos János váltotta az igazgatói székben. Tompos János a Kádár-rendszer kiépülése után is megőrizhette pozícióját. A forradalom első napján, 26-án előbb befejezték a tanítást, mert a tüntető tömeg hangoskodása nem tette lehetővé a tanítást a tér melletti iskolában. A hazainduló gyerekek közül így sokan szemtanúi voltak a szovjet emlékmű ledöntésének.455 Egy egykori diák arra emlékezett, hogy a forradalmi napokban összetépték az osztályban lévő vörös zászlót, és mindenki eltett egy kis darabot belőle.456 A fiúiskolában is megválasztották a forradalmi bizottság tagjait, így tag lett Kóbor István, Boros József, id. Babos Géza és Nagy István igazgatóhelyettes.457 Kóbor Istvánt 1957. április 4-én őrizetbe vették, mert azzal gyanúsították, hogy szervezte az iskolásokat, és röplapok szórására biztatta őket, illetve durván bánt a kommunisták gyerekeivel.458 Az iskola tanulói közül mintegy tíz fő távozott nyugatra szüleivel, köztük a hatodikos Dreisziger Kálmán, az iskola úttörővezetője is. A tantestületből is akadt, aki elhagyta az országot. Nagy István igazgatóhelyettes helyét Dévényi László testnevelő foglalta el. Forradalmi cselekedetéért két tanár érkezett büntetésből a fiúiskolába, Néma Sándor a lányiskolából és Nagy Kálmán Kapuvárról. Nagy Kálmánt a kapuvári eseményeken való részvétele miatt nem csupán áthelyezték Kapuvárról, hanem 1957 júliusa és 1958 augusztusa között rendőri felügyelet alá helyezték, ami állandó zaklatással járt.459 Ezt a korszakot jól jellemzi egy tanulságos történet is Nagy Kálmán önéletrajzából. „Nagyobbik fiamnak eltört a szemüvege, amit csak Győrben lehetett megjavíttatni. Panaszoltam a kollégáknak, hogy én a várost nem hagyhatom el. Meghallotta ezt D.L. igazgatóhelyettes, aki felajánlotta, hogy felhívja a laktanya parancsnokát, tőlük minden nap mennek kocsival a megyei parancsnokságra, ők majd bevisznek Győrbe. Arról is megnyugtatott, hogy őket a rendőrség nem igazoltatja. Jöttek is értem, s Győrbe érve én egyenesen az Of ötért felé indultam. Alig mentem pár métert, szembejött velem két csornai rendőr. Nem szóltak semmit, csak végignéztek. A szemüveget hamar megjavították, s indultam vissza a megbeszélt helyre. Amikor beszálltam a kocsiba, megdöbbenésemre már bent ült a két csornai rendőr, így már biztonságban érezhettem magamat... Másnap a rendőrparancsnok telefonon vont felelősségre, hogy mertem engedély nélkül elhagyni Csornát. Meggyőződésem, hogy mindez néma véletlenek összejátszása volt,... Beépített emberek, sajnos a pedagógusok között is voltak, éreztem, hogy minden lépésemet ellenőrzik...”460 Nagy Kálmán beilleszkedését és befogadását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kimagasló pedagógiai munkájáért, a Csornai Bárdos Kórus megszervezéséért és a város hírnevének öregbítéséért 1994-ben Csorna díszpolgárává választották. 455 Káldy Csaba (1947) visszaemlékezése, 2011. augusztus 16. 456 Dreisziger Kálmán (1945) visszaemlékezése, 2011. január 22. 457 Néma Sándor (1929) visszaemlékezése, 2006. augusztus 17. 458 ÁBTL 3.1.5.0-18810/1 157. p. 459 Nagy Kálmán (1920) visszaemlékezése, 2011. január 24. 460 Nagy Kálmán: Emlékek, küzdelmek, számvetés, [h. n.]: NAP Alapítvány, 2003. p. 102-103. 85
