Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
1. A FORRADALOM ELŐSZOBÁJA Csorna a termelőszövetkezeti község Minden iparosítási kísérlet ellenére Csorna még az ötvenes évek közepén is főleg mezőgazdasággal foglalkozó település volt. Az 1949-es népszámlálás szerint a község felnőtt kereső lakosságának 49%-a a mezőgazdaságban dolgozott. Az első tsz-szervezést követő 1952-es birtokfelmérés szerint a tulajdonosok többsége kis- és középparaszt volt. Az 1733 gazdaság 87%-a kisebb volt 10 holdnál.15 A korabeli munkaverseny-mozgalom a mezőgazdaságban is jelentkezett. 1951 tavaszán a Csorna és Kapuvár között már korábban is meglévő rivalizálást felhasználva előbbi a megyei hírlapban versenyre hívta ki a szomszédos nagyközséget.16 A munkakedv fokozása érdekében népnevelő értekezleteket tartottak a járásban, ahol megvitatták a községek párosverseny-mozgalmának jelentőségét.17 Az elért eredménnyel a pártközpontban is elégedettek lehettek, különben aligha jelenhetett volna meg ez a cikk a pártlapban. „A csornai tanács jó munkájával példát mutatott megyénk helyi tanácsainak. Jól foglalkoztatja a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait. Az állandó bizottság viszont gondoskodik arról, hogy a dolgozó parasztok széles tömegeit mozgósítsa a jobb terméseredmények elérésére. így válik a csornai tanács valóban tömegszervezetté, amelyben egy célért dolgoznak párttagok és pártonkívüliek: a jobb termésért, békénk védelméért’.’ A cikk végén a korszellemnek megfelelően fény derül, arra is, hogy minek köszönhető az eredmény. ,A tanács tervei, amelyeket maga elé tűzött, szépek. Ezek megvalósításának érdekében nap, mint nap tanulmányozzák és használják fel a szovjet parasztok tapasztalatait és munkamódszereit”.18 A legnagyobb elkeseredést az 1955-1956 fordulóján tetőző erőszakos téeszesítés váltotta ki, mert minden eszközzel megpróbálták bekényszeríteni a gazdákat a termelőszövetkezetekbe. Az első csornai termelőszövetkezet, az Új Élet 1950. augusztus 20-án alakult meg. A kezdeti 13 fős taglétszám a következő évben 57-re növekedett. 1952-ben a már bevitt 300 katasztrális hold föld mellett állatokkal is gyarapodott a csoport. Nagy Imre háttérbe szorítása után, 1955-ben, újult erővel indult meg a termelőszövetkezetek szervezése. Az új, fiatal, alig 33 éves miniszterelnök, a Szilsárkányból elszármazott Hegedűs András19 visszaemlékezésében büszkén emlékezett arra, hogy békén hagyták a parasztságot: „javamra írom, hogy nem kezdődött meg újból a termelőszövetkezetek erőszakos szervezése. Az ezt szorgalmazó propaganda ugyan felerősödött, de különösebb eredményeket nem hozott’’.20 A valóság azonban teljesen más volt. A szövetkezetesítés legnagyobb kerékkötőinek a módosabb parasztokat látták, mivel a kisbirtokos gazdák előtt nagy tekintéllyel bírtak. Ezért őket akarták mindenképpen 15 Katona János: Csorna fejlődése a felszabadulás után. In: Soproni Szemle, 1972/l.sz. p. 11-15. 16 Csorna dolgozó parasztsága a felszabadulásunk hatodik évfordulójának tiszteletére versenyre hívta ki Kapuvárt a tavaszi munkák elvégzésére. In: Győr-Sopron Megyei Hírlap (a továbbiakban GySMH), 1951. március 18. 17 Közel száz község versenyez megyénkben a tavaszi munkák sikeréért. In: GySMH, 1951. március 23. 18 Szaktanácsokkal, népnevelőmunkával segít a csornai tanácsnak a mezőgazdasági állandó bizottság. In: GySMH, 1951.április 8. 19 Hegedűs András nevét a szakmunkák egy része is, pl. Bölöny József: Magyarország kormányai Hegedűsként írja, de a volt kormányfő rövid ü-vel írta nevét 20 Hegedűs András: Élet egy eszme árnyékában. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1989.256. p. 7
