Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
megnyerni. Először népnevelők járták a házakat, de „az előrelépésre csak nem szánta rá magát senki. A többi gazda pedig mindig arra hivatkozott, hogy nem kezdi meg a sort, majd ha a többiek mennek a szövetkezetbe, akkor ő is. De hiába vártak a példamutatásra”. Nyilvánvaló volt, hogy a nagygazdák megnyerése nélkül nem lehet számottevő eredményt felmutatni. Annak illusztrálására, hogy milyen eszközökkel folyt a szövetkezetesítés, álljon itt Csorna egyik legtekintélyesebb földbirtokosának, Gulyás Józsefnek21 és családjának története. Az 1887-ben született Gulyás József a gazdálkodásban korszerű módszereket alkalmazott, de emellett élénk közéleti tevékenységet is folytatott. A háború előtt a község bírójává választották, és 1945 után is megőrizte aktivitását. Tagja volt a tanácsnak, a termelési bizottságnak, a földműves-szövetkezet igazgatóságának, a Hazafias Népfront csornai körzeti és Győr-Sopron megyei bizottsága vezetőségének. 1954-ben az MDP megyei lapja és az Országos Béketanács hetilapja is méltatta érdemeit, és példaképül állították a parasztok elé az akkor 67 éves gazdálkodót.22 Ebben az évben Gulyás József megkapta a mintagazda kitüntetést is. A beszolgáltatási kötelezettségeit mindig pontosan teljesítette. A szövetkezetesítési kampányban az agitátorok 1955. október 17-én este betértek a 17 holdas Gulyás József portájára is, de Kozma József országgyűlési képviselő és Drexler Gyula, a földművesszövetkezet és az Új Élet tsz elnöke sem járt sikerrel, és Gulyás még az ő rábeszélésük hatására sem írta alá a belépési nyilatkozatot. A népnevelőkkel folytatott vitatkozás hevében Gulyás Józsefné kijelentette, hogy „Azért nincs kenyerünk, mert elviszik az oroszok- mire Drexler és Kozma megbotránkozva elhagyták a házat. A család sorsa most vett drámai fordulatot. A hatalom bosszúja kíméletlen volt. Néhány nappal később a tanácson állították válaszút elé Gulyást: vagy belép a termelőszövetkezetbe vagy kuláklistára kerül. Mivel itt sem írta alá a csatlakozási nyilatkozatot, másnap már a rendőrségre hívatták. „Egész éjjel ott tartották. Időnként beszólították az irodára „Meggondolta-e már? Belép-e a tsz-be?” - kérdezték. Gulyás végül is megadta magát. Elengedték. Ám jelentkezni csak két nap múlva tudott, mert a rendőrségi cellában megfázott és beteg lett. Már nem fogadták el”. A rendőrségen közölték a családfővel, hogy negyvennyolc órán belül el kell hagyniuk Csornát. A hatvankilenc éves férfit arra kényszerítették, hogy írja alá a kitelepítését elrendelő végzést. A hivatalos papíron az állt, hogy a Béke utcai háza lefoglalható, mert üresen találták.23 A községháza tetejére telepített hangszóró, mely napokkal előbb még példaképül állította a dolgozó parasztok elé, most Gulyás József nevét, mint kulákét harsogta. Törölték nevét a községi tanács dicsőségtáblájáról. Lefoglalták a család két hízóját, és közel háromezer forint nemlétező adóhátralék megfizetésére kötelezték őket. Leányukat is eltávolították a gimnáziumból. Az első osztályos Gulyás Ágnes neve mellé 1955. november 3-án ezt írta az iskolai anyakönyvbe Papp Ferenc osztályfőnök: „Kimaradt egyéb okok miatt”.24 21 Gulyás József 2010-ben Csorna posztumusz díszpolgára lett. 22 Gulyás Józsefnek van jövője. In: GySMH, 1954. február 14. Gond és reménység Csornán. In: Béke és Szabadság, 1954. november 17. 23 Gulyás Imre (1929) visszaemlékezése, 2006. október 13. 24 Állami Hunyadi János Gimnázium I. „c” osztályának anyakönyve az 1955/56-os tanévben.
