Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
4. Csorna és a járás kapcsolatai a forradalom idején
4. CSORNA ÉS A JÁRÁS KAPCSOLATAI A FORRADALOM IDEJÉN Csorna szerepe a járás forradalmában A falvak forradalmisága nagyban függött attól, hogy a járási székhelyen mi történt. A csornai székhelyű358 járás 45 településből állt, melyből 37 önálló, 8 pedig közös tanácsú község volt. Előbbiek közé tartozott Acsalag, Árpás, Barbacs, Bágyogszovát, Bezi, Bodonhely, Bősárkány, Csorna, Dör, Egyed, Enese, Farád, Fehértó, Győrsövényház, Jobaháza, Kisbabot, Kóny, Maglóca, Markotabödöge, Mórichida, Páli, Pásztori, Rábacsanak, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Sobor, Sopronnémeti, Szany, Szil, Szilsárkány, Tárnokréti, Vág és Zsebeháza. A közös tanácsú községeknél Bogyoszlóból intézték Potyond, Magyarkeresztúrról Vadosfa, Rábacsécsényből Mérges és Rábcakapiból Cakóháza ügyeit.359 A Csornáról érkezett küldöttségek fontos szerepet játszottak a forradalom híreinek továbbításában, de ez nem jelentett kizárólagosságot. A rádió mellett a falvakba érkező soproni egyetemistáktól és Győrből is szerezhettek friss híreket. A járás községeinek 1956- os eseményeiről két jelentés is készült. Az egyiket 1957 tavaszán a csornai határőrség, a másikat 1959 februárjában a megyei rendőrfőkapitányság politikai nyomozó osztályának csornai kirendeltsége állította össze.360 A csornai forradalom vezetői hamarosan felvették a kapcsolatot a környező településekkel. Ez általában úgy zajlott, hogy egy küldöttség felolvasta a pontokba szedett követeléseket, majd tanácsokat adtak a nemzeti bizottságok megválasztásához. A Nagy János vezette Ifjúsági Forradalmi Bizottság 15-20 embere a falvakban terjesztette a forradalom eredményeit. A járás nemzetőrségeit fegyverrel és lőszerrel is ellátták. Acsalagra 26-án este gépkocsival fiatalok érkeztek Csornáról, köztük Imre János is. Közölték az összegyűlt lakossággal, hogy le kell váltani a régi tanácsot és Nemzeti Bizottságot kell választani. A feltüzelt nép egy része beverte a tanács ablakait, és feldúlták az irodát. Másnap Imre János ismét összehívta a lakosságot, majd megválasztották a héttagú nemzeti tanácsot. Az acsalagi küldöttség részt vett a 27-i csornai nagygyűlésen. A Ginczli-testvérek perének vádja szerint Ginczli Jenő egy gépkocsiról beszédet intézett a kétszáz fős tömeghez. Kifejtette, itt az ideje a rabiga lerázásának. A kommunistákat pedig ki kell zárni a falu vezetéséből.361 Barbacsra 26-án érkeztek meg a csornai megbízottak, és az általuk összehívott gyűlésen felolvasták a 16 pontos követeléseket. A barbacsi Vitéz Vilmos szoros kapcsolatot tartott fenn a csornai vezetőkkel. 358 A korabeli Magyarországon 3259 város és község volt. A járások száma 128 volt. Győr-Sopron megye 174 községe és 3 járási jogú városa (Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár) 5 járáshoz tartozott. Az 5 járás székhelye Csorna, Győr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár és Sopron voltak. 359 Magyarország helységnévtára 1956. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1956. 19. p. 360 ÁBTL 3.1.5.0-18810/1 p.166-194. és 3.1.5.0-18810/2 p. 48-77. 361 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 66
