Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
4. Csorna és a járás kapcsolatai a forradalom idején
Bodonhelyre ismeretlen személy érkezett Csornáról. Felszólította a község lakosságát, hogy válasszák meg a nemzeti tanácsot, de nekik jó volt a forradalom előtti állapot, így minden maradt a régiben. Nem alakult nemzeti tanács, és nemzetőrség sem jött létre. Bogyoszlón 26-án este, a szövetkezeti iroda elé érkezett a csornai gépállomás teherautója csornai személyekkel, akik hallgatóságot toboroztak és gyűlést tartottak. Másnap a csornai illetőségű Mészáros Sándor és Schwarczkopf Gyula festő egy helybeli pártfunkcionáriussal kinyittatta a tanácsházat és hangszórón át tették közzé a 16 pontos követeléseket. Szándékukban állt a tanácsházán keletkezett iratok elégetése, de az összejött százfős tömegben lévő néhány tekintélyes helyi lakos lebeszélte őket. Megválasztották a helyi nemzeti tanácsot. Búzás Károly november 8-án és december 8-án is járt a faluban. Bősárkányba ugyancsak 26-án éjjel érkeztek gépkocsival polgári személyek Csornáról. Velük volt Terenyei Károly határőr őrmester is. Bezörgettek Várhalmi rendőrtiszthez, és megkérdezték tőle, hogy a nép mellett van-e, majd továbbmentek. 27-én Imre János és Szurovecz határőrtiszt összehívta a község lakosságát és megválasztották a nemzeti bizottságot. Szurovecz a rendőröktől vette el a fegyvereket, társa, Imre János a Lenin és Sztálin képeket szedette le. A bősárkányi nemzeti tanácstól Kovács Imre és Rácz József nemzetőr tárgyalt Székellyel Csornán. Tóth József és Meszlényi Lajos nemzetőr őrizetbe vette a faluban élő Németh István államvédelmi tisztet, bekísérte Csornára, és átadta a csornai nemzetőröknek. A Horváth Gyula plébános vezette forradalmi szerv telefonon tartotta a kapcsolatot Csornán kívül Sopronnal és Szombathellyel is. A községben többször megfordult Székely Sándor is. Letartóztatása után kézzel írott röplapokon követelték szabadon bocsátását. Dörben 26-án jelent meg egy küldöttség Csornáról. Dobszóval hívták össze a lakosságot, aló pont felolvasása után távoztak. Farádra is érkeztek Csornáról fiatalok, akik leverték a posta épületéről a címert, zászlókat téptek le és csillagokat törtek össze.362 A későbbi visszaemlékezések szerint azonban a csornai forradalmárok farádi látogatása távolról sem volt diadalmenet. Nem sikerült elérniük a Felszabadulás termelőszövetkezet felbomlasztását, sőt a tagság megvédte Karsai Lajos elnököt, illetve megkergették azt a fiatalembert, aki a tsz székház homlokzatáról leverte a vörös csillagot.363 A farádi nemzeti tanács állandó kapcsolatot tartott a csornaiakkal. Enesén 27-én jelentek meg a csornaiak, és az ő kezdeményezésükre alakult meg a helyi Nemzeti Tanács. A járási központból érkezettek itt is felolvasták a 16 pontot. Jobaházán látszólag kicsit lemaradtak az események követésében. Németh Nándor jobaházai lakos Csornán felkereste Székely Sándort, és azt kérte, hogy váltsák le a régi végrehajtó bizottságot. Erre a 29-én este tartott gyűlésen került sor, ahol Csornáról küldöttként megjelent Dombos Sándor és Pintér Ferenc, akik levezették a gyűlést. Felolvasták aló pontot, és megválasztották a nemzeti bizottságot. 362 Fellendült a pártélet, tisztult a párt a tagkönyvcsere során a csornai járásban. In: Kisalföld, 1958. január 15. 363 A szocialista falu küldötte. In: Kisalföld, 1959. november 13. 67
