Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
igazgatósági tag, korábbi ügyvezető vette át az irányítást.192 A Miltényi elleni indulatokat jelzi, hogy október 26-án az utcán arcul ütötték.193 Kiemelt érdeklődés övezte a lakosság részéről Hajtó Ferenc községi párttitkár sorsát, aki egyes adatok szerint néhány államvédelmis tiszttel először a határőrlaktanyába menekült, de onnan a katonák követelésére visszakísérték a községbe és 26-án éjjel Bisztri János, az akkori járási pártbizottság titkára a Határőrség autóján Beledbe szállította. Hajtó ezzel szemben Galgóczi Erzsébetnek azt nyilatkozta, hogy 26-án a pártház kéményén mászott ki éjjel, és a háztetőn át menekült az épületet körülvevő tömeg elől, majd mentőautóval tudott kijutni Csornáról, mely a családjához vitte Beledbe.194 A nappalokat a burgonya tárolására használt veremben töltötte, és csak késő esténként ment be a házba egy kicsit felmelegedni és látni családját. Egy ilyen alkalommal érkeztek Beledbe a csornai határőrök és nemzetőrök. Hajtó elfogásáról több változat keringett a későbbiekben.195 A volt községi pártvezetőt több helyen keresték: Balfon, Pintér József volt tanácselnök bátyjának lakásán, Kovács Lajos begyűjtési osztályvezetőnél és egy csornai rokonánál is, de 29-én délben Kesjár Mátyás, Horváth György és Németh Vince nemzetőr hiába kutattak a Laky Döme utca környékén élő Bakonyi Dezsőéknél.196 Október 29-én este egy katonai autóval197 hat nemzetőr, és öt katona utazott Beledbe.198 A katonák géppisztollyal, a nemzetőrök karabéllyal voltak felfegyverezve. Először a gépállomáson érdeklődtek, majd Hajtó apósának házához hajtottak. A letartóztatást elrendelő okmány, amit a Katonatanács állított ki, Horváthnál volt. Horváth két katona - a többiek minden eshetőségre készen körbevették a házat - kíséretében az autóhoz kísérte Hajtót, aki a Czinder György és Székely Sándor által aláírt papír elolvasása után nem tanúsított ellenállást. Hajtó meg volt győződve arról, ha szökni próbált volna, lelövik. A férjéért aggódó feleség kikönyörögte, hogy férjével tarthasson, de Beled határában kilökték a járműből.199 A gépkocsiban Hajtótól indulatosan kérték számon rendelkezéseit, megvádolták, hogy pénzt tett el a termelőszövetkezetek szervezése után, sőt még kivégzését is kilátásba helyezték, amikor közölték vele, hogy Pintér József már a kápolnánál lóg.200 Hajtó későbbi vallomásában elismerte, hogy halálfélelme volt. Később Tóth Sándort azzal vádolta, hogy 192 Kovács Károly: Fejezetek a csornai szövetkezeti mozgalom történetéből. Pápa, 1998. 27. p. 193 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 194 Galgóczi Erzsébet: Jegyzetek a csornai járásból, kézirat. 1957. október 20., 20. p. 195 Egyik forrás sem teljesen megbízható, hiszen a vádlottak vallomásai a történetet szépíteni akarták, hogy enyhébb büntetést kapjanak, míg az események után, a pártlap Kisalföld éppen azt akarta bizonyítani, hogy az „ellenforradalmárok” bántalmazták a párt embereit. 196 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Horváth György és Tóth Sándor pere. 197 A második világháborúban gyártott Dodge Weapon katonai járműből sok került hazánkba is, amit itt vipponnak hívtak. 198 Horváth György vallomásában hat nemzetőr nevét említi: Baranyai Károly, Bognár nevezetű, Horváth György, Tóth Sándor, Török Mihály és Pölöskei nevezetű míg Tóth Sándor szerint a következő nemzetőrök vettek részt Hajtó elfogásában: Baranyai Károly, Bognár Mihály, Horváth György, Szendi nevezetű, Tóth Pál, Tóth Sándor. Horváth György és Tóth Sándor kivételével mindegyik elhagyta az országot. A katonák nevét egyik sem említi. 199 Pitrik Józsefné (sz. Hajtó Katalin, 1949) visszaemlékezése, 2011. április 20. 200 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Horváth György és Tóth Sándor pere. 38
