Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
bántalmazta az autóban. Tóth ezt tagadta, bár azt elismerte, hogy egy korábbi kocsmai összetűzés miatt nem volt jóban Hajtóval, és csak a kocsi mozgása miatt eshetett neki Hajtónak. Hajtó későbbi vallomása szerint Székely utasítására szállították Csornára201, de Székely szerint ehhez neki nem volt köze, sőt tiltakozott is ellene.202 Az eseményeket maga Hajtó örökítette meg 1957 nyarán. Levele betűhíven így szólt: „Beleden apósom lakásán ahol egyáltalán nem is bujkáltam körül zárták a házat és ott tartoztattak le. A Határőrség vitponjával Csornára hurcoltak. Útközben külömböző becstelen szavakkal rágalmaztak megjegyezni kívánom, nem csak Horváth György mind a 9 fő akik értem voltak. Azzal ijesztgettek, hogy volt Pintér József tanácselnök a tamási út bejáratánál kápolna keresztjére van felakasztva. Sárosi János volt járási titkár Csornán a fő téren az akácfán lóg. H.J. [Hortobágyi János] volt megyei titkár Győrben a Hősöknek emlékművénél széjjel van szabva. Kocsiba megjegyzik te piszkos csavargó nép nyúzó ebben a megyében te lész a negyedik. Azzal a szándékkal viszünk, hogy végezni akarunk veled. Cigaretára rágyújtani nem engedtek hivatkozva arra, hogy meggyullad a kocsi de ők annál jobban füstöltek. Minden ilyen becstelen rágalmazásnál Tóth Sándor aki még jelenleg is Csornán tartózkodik ódáiról elrugdalta a lábomat. Annyira, hogy a bokám két ésfélhonapig genny edzett de Horváth György mint parancsnok egyik beosztottját sem figyelmeztette, hogy ez nem helyes ilyet nem szabad csinálni hanem csendesen elhalgatva még korában megbeszélve egységével mint parancsnok mindenhez hozzájárult”.203 Hajtót a községházára vitték, ahol a Katonatanács nevében Szabó főhadnagy vette át,204 ezután előbb a Nemzeti Tanács elé, majd katonai kísérettel a rendőrségre vitték.205 A községi börtönben napokig egyedül volt, majd összezárták egy ismerős államvédelmis főhadnaggyal. Egy határőr őrizte kettejüket. A bebörtönzések ügye később gyakran visszatérő téma lett. Székely a bírósági tárgyalásán tagadta, hogy utasítására bárkit is bezárattak volna, de visszaemlékezésében mégis arról számolt be, hogy „a helyi politikai vezetők és ávósok testi épségük megőrzése érdekében katonai őrizet alá kerültek”.206 Vajon tényleg olyan feszült volt a légkör, hogy indokolt volt a védőőrizet? Néhány fennmaradt adat azt látszik igazolni, hogy előfordultak az önbíráskodásra utaló esetek és a kommunisták megfenyegetése. Bisztri Jánost behívatták a községházára, ahol Ronge Vince közölte vele, hogy ne mutatkozzon az utcán, mert megjárhatja, és nem garantálják testi épségét. Bendes József községi tanácselnököt november 3-án megfenyegette Ronge, hogy úgy járhat, mint a Mosonmagyaróváron meglincselt sógora, Stefkó József. Bendes egy este sárosán és zilált állapotban jelent meg Király Lászlóéknál, ahol elmondta, hogy bántalmazták.207 Október 30-án Nagy János értesítette Németh Jánost, hogy Sárosi felment a járási tanácsra, és követelte, hogy 201 Drámai összecsapások a bíróság előtt. In: Kisalföld, 1957. április 21. 202 Ártatlan vagy hazudik? In: Kisalföld, 1957. április 19. 203 GyMSM GyL, XXXV. 423., 6.f. ll.fcs. 13.ő.e., az MSZMP Csorna Járási Bizottsága iratai: a Csorna községi pártbizottság anyaga, személyekről írt információk, vélemények (1957/133), 1957. július 30. 204 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Tóth Sándor kihallgatási jegyzőkönyve. 205 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Horváth György és Tóth Sándor pere. 206 Székely Sándor visszaemlékezése, 1996. 207 Király Lászlóné (1928) visszaemlékezése, 2011. január 11. 39
