Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
A termelőszövetkezetek szétmállása már a forradalom első napjaiban - Bágyogszováton már szeptemberben691 - megkezdődött, és furcsa módon vezetői utasításra. Október 26-án a termelőszövetkezetek vezetősége utasítást kapott, hogy az egy helyen tárolt nagy mennyiségű gabonát hordják szét kisebb hombárokba, hogy egy esetleges pusztításnál ne semmisüljön meg az egész készlet. Meg is kezdték a gabona széthordását az egyes tsz tagok lakására, és a második fordulónál tartottak, amikor elkezdődött a szovjet emlékmű ledöntése.692 A járásban huszonöt-harminc termelőszövetkezet jelentette be megszűnését. Elsősorban a forradalom előtt kevéssel alakult, vagy erősen felduzzasztott szövetkezetek bomlottak fel. A szövetkezetek feloszlatására vonatkozó kormányrendelet betartását ellenőrizve csak Magyarkeresztúron találtak hiányosságokat, ahol el kellett adni az állatokat, mert senki sem volt hajlandó ellátni azokat.693 Csornán is szétmentek az új szövetkezetek, csak az elsőként alakult Új Élet maradt állva, de ott is csupán ötvenkét család maradt, miután októberben száz család kilépett. A tagság egy szövetkezet kivételével nem gondolt a banktól felvett hitelek törlesztésére. Meggondolatlanságuk miatt még évekig tartó pereskedés és vita várt rájuk. A Dózsa termelőszövetkezet egykori könyvelője tollba mondta ezzel kapcsolatos élményeit. „Az akkori politikai zűrzavar lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet, aki akarja, feloszlathatja magát. A négy új szövetkezet azonnal a megszűnés mellett döntött. Az akkori leghíresebb szövetkezetnél meg is kezdődött az értékek széthordása, de gátlástalanul. Nálunk is ez akart elkezdődni, de szerencsére időben közbeléptem. Arról a mi tagjaink sem akartak hallani, hogy a pénzt, amit a bevitt állatokért kaptak, most vissza kell fizetni, ha az állatokat vagy eszközöket haza akarják vinni. Mert annak idején az a pénz amit az állatokért, eszközökért kaptunk az bankkölcsön volt, és azt vissza kell fizetni. Napokon keresztül vitatkoztunk, de nem jutottunk előbbre, mert mindent csak úgy szét akartak hordani. Mikor már az érveléseim hiábavalónak látszottak, hirtelen egy mentőötletem támadt. Kijelentettem: én most hazamegyek, azt a pénzt, amit tavaly kaptam, itt valakinek átadom, és én többet ajtót sem nyitok magukra. Erre a parázs vitából egy pillanat alatt néma csend lett. Megkérdezték, hogy akkor mit akarok tenni. Először is a régi vezetőségi tagoktól függetlenül 3-4 tagú felszámoló bizottságot hozzunk létre, aki bármikor elérhető legyen. A banki kölcsön visszafizetése legyen az első, mert azután kamatot kell fizetni. Akinek a fogatja, tehene megvolt vihette haza. Akinek afogatját eladtuk, választhatott, ha fogatot kért vettünk neki. Ha az árát kérte, akkor darabonként 1000forintos felárral kifizettük. így szépen egyenként mindenkivel elszámoltunk. A vége az lett, hogy senkinek sem kellett a zsebébe nyúlni, és a természetbe kapott gabona, takarmány elszámolásával 40 forintos munkaegység értéket fizettünk!’694 A járásban az ötvenegy termelőszövetkezet közül csak húsz maradt meg a forradalom után is. 1957 tavaszán a csornai járásban huszonhét szövetkezet dolgozott 969 taggal, 691 Galgóczi Erzsébet: Jegyzetek a csornai járásból, 1957. október 20., kézirat, p. 24-29. 692 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/5. Horváth György pere. 693 A csornai járás termelőszövetkezeteinek fele tovább folytatja a munkát. In: Hazánk, 1956. december 9. 694 Boda Sándor (1919-2007) visszaemlékezése, 2006. augusztus 15. 130
