Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
8707 hold földön.695 Júliusban is csak huszonnyolc működött696, és októberig is csak eggyel nőtt a számuk, így kilenc termelőszövetkezet alakult újjá a forradalom során megszűnt harmincból.697 Amint várható volt, a magángazdaságok csak rövid ideig őrizhették meg önállóságukat. A csornai járás vezetősége égett a bizonyítási vágytól, és az 1959 januárjában tartott megyei pártgyűlésen Strausz Rezső, a járási pártbizottság első titkára elismerő tapsot kapott, amiért a csornai járásban született a legnagyobb eredmény a mezőgazdaság szocialista átszervezésében.698 1958 végén a járás termelőszövetkezeteinek földje 11000 holdat tett ki, ami egy hónappal később 31000 holdra nőtt. Strausz a siker okaiként a párthatározatokat és a széleskörű felvilágosító munkát említette meg, de Boda Sándor visszaemlékezéséből azt is látjuk, hogy a népnevelők nem válogattak az eszközökben. „Nagy lendülettel elkezdődtük újból a magángazdálkodást. Mindenki visszament újból a saját földjére. Mi is vettünk még 2 db tehenet is, mert állatállomány nélkül gazdálkodni nem lehet. Túl nagy reményeket nem táplálhattunk, mert a beszolgáltatás súlya továbbra is a nyakunkon volt. Meg különben is 1959 januárjába újból elkezdték szervezni a termelőszövetkezeteket. Az agitátorok akkora lendülettel igyekeztek „meggyőzni” az embereket, hogy se éjjelünk, se nappalunk nem volt. Március elejébe vetni igyekeztem, már fel volt rakva a vetőmag. A szekérnek utána volt kötve a vetőgép. Minden útrakész volt, csak még a lovak nem voltak befogva. Bejött az udvarra két agitátor, és tudomásomra adták, hogy azonnal menjek a Takács-féle vendéglőbe, a szervező bizottsághoz. Már előre sejtettem, hogy ennek rossz vége lesz, nem is tévedtem. Háromtagú, elég rossz külsejű társaságfogadott. Rá is tértek hamarosan a témára, és igen tologatták elém a belépési nyilatkozatot, hogy írjam alá. Tekintettel arra, hogy nekem is volt némi gyakorlati tapasztalatom, kezdtem felsorolni az érveimet, hogy miért nem írom alá. Egyre hangosabban vitatkoztunk, és egyszer csak felugrott a kétfogdmeg és két oldalról belém markolt. A szoba sarkában volt egy szék, mellette az égő kályha, és engem arra lenyomtak, utána a kályhára ráöntöttek egy fél vödör brikettet. Akkor már nagyon meg voltak vadulva. Azt kiabálták, hogy egész értelmes embernek látszik, és nem hagyja magát meggyőzni. Én meg aztán amikor a kályha kezdett erősen melegedni, felálltam, és kértem a papírt és aláírtam. Amint letettem a tollat az „elvtárs” igen nyújtotta felém a kezét, csak annyit mondtam neki, hogy magával soha, és kimentem. Ez volt az én „önkéntes” belépésem története. Március közepén megvolt az alakuló gyűlés, amire természetesen nem mentem el. Az újonnan alakult szövetkezet a Petőfi nevet vette fel. Néhány nap múlva kezdődött a bevitt állatok és eszközök felértékelése, ami egy elég nagy munka volt”699 695 A fő feladat: a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítása. In: Kisalföld, 1959. október 27. 696 A csornai járási tsz-ek megtették az első lépést a belterjes gazdálkodás útján. In: Kisalföld, 1957. július 11. 697 Galgóczi Erzsébet: Jegyzetek a csornai járásból, 1957. október 20., kézirat, 5. p. 698 A megyei pártaktíva tegnapi tanácskozásáról. In: Kisalföld, 1959. január 28. 699 Boda Sándor (1919-2007) visszaemlékezése, 2006. augusztus 15. 131
