Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben

még egy fő) számára a falusi bírák felesketését, az adózó háztartások összeírását, védelmi célból ingyenmunka kiállítását írták elő.7 1604 júniusában ugyanitt közgyűlést {generalis congregatio) is tartottak, amely bodonhelyi és a mórichidai gyalogosok fizetését szabályozva a Rábaköz - és egyben Sopron vármegye - védelmét szolgáló statútumokat alkotott.8 A Némethy Gergely hajdúkapitány hadjáratával a Dunántúlra is kiterjedt Bocskai-felkelést, így a térséget is érintő hadieseményeket, háborút lezáró bécsi békét (1606) követően, 1607 februárjában nem csak a régió védelme és önvédelme, valamint az ingyenmunkák kapcsán hoztak szabályrendeleteket, de a középkorra visszanyúló gyakorlat folytatását is ekkor mondták ki: a hatalmaskodások, peres ügyek nagy száma miatt Németiben a Rábaköz számára újra törvényszéket kell tartani.9

Míg adatközlések, feldolgozások, recens gyűjtések alapján a Rábaköz etnográfiai kismonográfiája elkészült,10 a 16-17. századi társadalom és birtokstruktúrák szempontjából napjainkig meghatározóak az 1934. június 1-jétől 1940 végéig Sopron Vármegye Levéltárában levéltári díjnokként dolgozó Soós Imre 1937-1941 között folyamatosan megjelenő település-, család-, társadalom- és gazdaságtörténeti munkái.11 A térséggel foglalkozó, különböző szintű településtörténeti kötetek jelentős része hasonlóképpen foglalkozott a 16-17. századi birtokos családokkal. Sorukból ki kell emelni a nemesi községeket tárgyaló munkákat, amelyek a kiváltságoltak társadalmáról az egyes családok szintjén is adatokat hoznak, vagy forrásokat is tehetnek közzé. így pl. Vág esetében a Wathay, Vághy, Guary, Polányi családok, a prediális Dörnél a Chepely család, míg Pásztorinál a közösség egésze mellett a Bornemissza, Pásztori, Bencsik család községtörténetbe ágyazott birtoklástörténetének adatai is megtalálhatók.12 A témakör, a helyi nemesi társadalom kutatásához meghatározóak a 16. századi adóösszeírások egységes szempontú országos feldolgozásai, adattárai (1549. évi porta-, 1598. évi házadó-összeírások),13 miképpen megkerülhetetlenek a birtokost, birtokát, kastélyát bemutató, társadalomtörténeti megalapozottságú építészettörténeti esettanulmányok is.14 Mindezen eredmények, valamint egyes kiemelkedő személyek, így végvári vicekapitányok (pl. vági Wathay Ferenc, csornai Hatos Bálint)15 életútjának, valamint

7 TURBULY 2002. Nr. 469-471.

8 TURBULY 2002. Nr. 544-545.

9 TURBULY 2002. Nr. 641-652. A Bocskai felkelés kutatási eredményeire: PÁLFFY 2009., az 1606. évi bécsi béke szövegére: CJH 1899. 958-995. A Rábaköz 17. századi közigazgatási „elkülönülésére” lm.: SÜMEGHY 1928. XL, 1. sz. lábj. (A Rábaköz rendjei, ha akarnak, a nemeskéri vármegyeház mintájára fele akkora portánkénti adókivetéssel hasonló épületet emelhetnek.)

10 TIMAFFY 1991.

11 A rábakecöli születésű levéltáros életútjáról, Sopron vármegyei munkásságáról: KISS 1997.

12 NÉMETH [1931] 21-26., SZALAY 1994. 25-27., KISS 1973. 141-142. E dolgozat nem törekedhet szisztematikus historiográfiára, ennek településtörténeti vonulatára, melyre: HORVÁTH 1991., HORVÁTH 2003.

13 A Sopron vármegyei adatsorok: MAKSAY 1990. 661-679., DÁVID 2001. 361-376. Sopron vármegye 16. század közepi birtokos társadalmának komplex feldolgozása: MAKSAY 1979., egy későbbi kísérlet: DOMINKOVITS 1999.

14 A vagyonos Ládonyi Demeter mihályi kastélyára: KOPPÁNY 1980., illetve a katonáskodó, török fogságba került Wathay rezidenciájára: KOPPÁNY 1982.

15 Wathay és felesége, Ládonyi Anna végrendeletét közli: BENDA 1970., személyére a korábbi szakirodalommal: PÁLFFY 1998. 132-133., 169-173. Hatos Bálint pápai vicekapitány életútjára: PÁLFFY 1998. 144., PÁLFFY 2005.

8