Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben
e tájhoz is kötődő birtokos családok (pl. Kisfaludy)16 történetének ismerete ellenére is e kérdéskör tanulmányozása további alapkutatásokat kíván, melyek iniciálására szolgál az alábbi, különböző típusú adóösszeírásokon nyugvó vázlat.17 A források és azok keletkezésének jogi hátteréről A Rábaköz 17. század eleji birtokos társadalmának felvázolásához a forrásbázist a különböző típusú adóösszeírások, így ház - (1604, 1608), és portális - avagy kapuadók (1609,1611, 1619, 1622), valamint a megadóztatott kisnemesekre, kisnemesi birtokokra, alsópapságra, szabadosokra kivetett taxa-összeírások (1604,1609) jelentik. A 16-17. századi adózástörténet még oly’ vázlatos ismertetése is szétfeszítené e dolgozat kereteit, így itt csak a forrás megértéséhez, további elemzéséhez szükséges legfontosabb törvényekre utalnék.18 A hosszú török háború súlyos terhei és költségei eredményezték, hogy az 1598.évi országgyűlésben a tárgyévi hadjáratra, a hadakozás további folytatására, valamint a szokásos hadisegély és adó biztosítására, a több bevétel reményében megváltoztatták az adóalapot. Az 1598:4. te a korábbi szokásoktól eltérően a ház utáni adóösszeírást, adókivetést rendelte el. Ezzel összefüggésben szabályozták az adóztatás és katonaállítás összefüggéseit (5-6. te.), a házösszeírások módját, gyakorlatát (8., 14. te.). Az uralkodó egy, az adott vármegyében birtokos személyt kellett, hogy kiküldjön erre a feladatra, aki mellé a vármegye egy szolgabírót és egy előkelő nemest (unum potiorem nobilem) adott. Ugyancsak szabályozták az adószedés megkezdésének idejét (12. te.), az adó beszolgáltatását, megőrzését (9-10. te.), a nem teljesítőkkel szemben pedig szankciókat hoztak (11. te.). A szokásos általános elvként ezúttal is rögzítették a hódoltsági jobbágyok fele akkora adóterhét (13. te.).19 A nem nemes lakosság megadóztatása mellett az 1598.15. te., az 1596.10. te. megújításával, többek között ismét elrendelte az egytelkes és armalista nemesek adókötelezettségét.20 A különböző adók, hadisegélyek beszedésben részt vevők kötelezettségeit is folyamatosan figyelemmel kísérték, szabályozták. így az 1600. 6. te. a segélyeket beszedő alispánok, szolgabírák kötelezettségeit, valamint fizetségét írta elő. A háborús esztendők diétáinak folyamatosan központi kérdése volt az adóztatás, seregállítás, a katonaság finanszírozása. Az 1601-ben is a katonaság fenntartása, félfogadása céljából alkottak az adókivetés mértékéről, a házankénti adószedésről törvényt (2., 4. te), illetve szankcionálták az adócsorbítókat (6. te.).21 A nem nemes adózó népesség mellett az armalista, egytelkes nemesek adókötelezettségét újította meg az 1601. 7. te.22 Az 1602. 5. te. nem csak az adóbeszedésről rendelkezett, hanem országrészenként kijelölt egy-egy 16 KISFALUDY 2004. 17 Az egykorú adóösszeírások más irányú, településtörténeti felhasználási lehetőségére: PÁKAY 1942. 18 A tárgyidőszak adózástörténetére: BARÁTH 1930., a porta fogalmának alakulására: JUHÁSZ 1936., a 16-17. századi adózással kapcsolatos törvények részletesen ismertetésére, táblázatba foglalt jegyzékére: SZÍJÁRTÓ 2004. 243-262., 282-288. Vö. még a forrástípusra: BAKÁCS 1957., SCHRAMEK 2009. 19 CJH 1899. 836-843. 20 CJH 1899. 784-785., 840-841. 21 CJH 1899. 885-886., 896-899. 22 CJH 1899. 856-859- További adózással kapcsolatos tc.-ek: 1599:8-17. te. CJH 1899. 858-861. 9
