Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Dencsesz Mónika: A Szent Jobb körülhordozása Győrben és környékén 1938-1939

Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát az Aranyvonat tervezett érkezésének elnapolásával kapcsolatban közölte az alábbiakat: ”A Szent Jobb pannonhalmi fogadásának ünnepségére meghívott kedves vendégeinket kérjük, hogy a megígért szíves megjelenésüket arra az (egyelőre meg nem határozott) időre tartsák fenn, amidőn a Szent Jobb Pannonhalmára érkezik”.72 A nemzeti ereklye 1939. április 29-i pannonhalmi útjának előkészületei „ 1939. április 29-30-ika olyan ünnepe lesz Pannonhalmának, amilyen 168 év óta nem volt, ezen az éjszakán a hívő magyarok megint Pannonhalmán tisztelhetik Szent István királynak el nem porladó, dicsőséges jobbját. Utoljára 1771-ben volt a Szent Jobb Pannonhalmán, amikor három napig hódolt előtte a környék népe.”73 - írta a Győri Hírlap. A Szent Jobb 1939. évi országos körútját - a korábbi esztendő gyakorlatához hűen - az Actio Catholica Országos Elnöksége szervezte meg. Budapesten 1939. április 14-én délelőtt 11 órára hívták össze azt az értekezletet, ahol az egyesített vármegyét, az alispán megbízásából dr. Hahn Géza vármegyei másodfőjegyző képviselte. Jelentéséből tudjuk, hogy a megbeszélésen végleges megállapodás történt arról, hogy az Aranyvonat április 29- én érkezik Pannonhalmára; és másnap reggel fél hétig tartózkodik Szent Márton hegyén, onnan pedig tovább indul Győrbe, Nyúlon és Kismegyeren keresztül. A budapesti megbeszélés levezető elnöke, Mészáros János érseki helynök több kéréssel is fordult a megjelentekhez. Egyrészt felhívta arra a figyelmet, hogy azon állomásokon, ahol az Aranyvonat hosszabb ideig tartózkodik, a falu lakossága minél nagyobb számban, zászlók alatt vonuljon ki a vasútállomásra, és a községek lakóházait lobogózzák fel. Ahol rövidebb időre áll meg a Szent Jobbot szállító vonat, ott csak a pályaudvar körüli lakóházakat díszítsék fel. Továbbá Mészáros János kérte, hogy az érintett vármegyék részéről háromtagú küldöttséget szervezzenek meg, akik lehetőleg díszmagyaros öltözetben várják az Aranyvonatot a vármegye határán, a szerelvényre szálljanak fel, és mindaddig kísérjék a nemzeti ereklyét, ameddig a törvényhatóságuk területét el nem hagyja. Dr. Telbisz Miklós alispán, dr. bejei Németh Andort, Farkas Dénes földbirtokost és Csikvándi Ernő főtanácsost, törvényhatósági bizottsági tagokat kérte fel, hogy a Szent Jobbnak a megye területére érkezésekor, az ünnepélyes fogadtatás céljából április 29-én délután 17 óra 5 perckor, Veszprémvarsány állomáson a vármegye küldöttségében az Aranyvonatra szálljanak fel és azt Pannonhalmára, onnan pedig a menettel a Szent Jobbot a bencés főmonostorba kísérjék. Erről értesítette Veszprém megye elöljáróit, valamint az Actio Catholica központi szervezetét is. Utóbbiakkal azt is közölte, hogy Pannonhalmáról az Aranyvonatot április 30- án a törvényhatóság területét történő elhagyásig - Nagyszentjános vasútállomásig - vezetésével ugyancsak egy három tagból álló díszmagyaros küldöttség fogja kísérni (dr. Telbisz Miklós alispán, sövényházi Fricke Valér országgyűlési képviselő, Némethy Ernő nyugalmazott főjegyző). Továbbá rendelkezett arról, hogy Győrszentmárton községben, ahol 72 Győri Nemzeti Hírlap. 1938. 10. 01. A pannonhalmi főapát közlése az elhalasztott ünnepséggel kapcsolatban. 73 Győri Hírlap. 1939. 04. 27. Éjszakai fényárban tündököl a Szent Jobbnak szállást adó Pannonhalma. A zarándokok ezreit várják a fényes ünnepségekre, amelyeken részt vesz Albrecht királyi herceg is. 50

Next

/
Thumbnails
Contents