Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dencsesz Mónika: A Szent Jobb körülhordozása Győrben és környékén 1938-1939
a körmenet elvonul, a lakosság ünnepélyesen hódoljon, és az épületeket fellobogóztassák. Mellékelte a vármegye törvényhatósági bizottsága által Pannonhalmán tartandó ünnepélyes díszközgyűlés tárgysorozatát tartalmazó meghívót is, és kérte Győr város polgármesterét, hogy a díszközgyűlésen vegyenek részt, valamint csatlakozzanak az Aranyvonatot fogadó bizottsághoz, illetve az ereklyét a Főmonostorba kísérő menethez.74 A pannonhalmi ünnepségek pontos részleteit azonban április 14-én még nem határozták meg. Ugyan a tárgyaláson jelen volt dr. Niszler Teodóz pannonhalmi perjel,75 aki a megemlékezések szervezésével kapcsolatos munkálatok felelőse volt, de egyelőre még a pontos programról nem esett szó. Az Actio Catholica budapesti központja csak négy nap múlva kelt levelében hívta fel a figyelmet arra, hogy a Szent Jobb fogadására az illetékes hatóságokkal karöltve a szükséges intézkedéseket tegyék meg, és ahol az Aranyvonat hosszabb ideig tartózkodik, ott egyházi, valamint világi hatóságokkal történt egyeztetés alapján megfelelő programot készítsenek. A helyi rendezőségeket kérték, olyan szempontok alapján állítsák össze az ünnepséget, hogy az a tervezett menetrend szerint a tartózkodási időbe beilleszthető legyen, „mert az Aranyvonat zavartalan, késés nélküli útjáért a helyi rendezőségnek kell garanciát vállalnia”. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a szerelvény érkezésekor, és indulásakor csak katonai díszszázad és zene, valamint a legszűkebb egyházi és világi előkelőségek jelenjenek meg a pályaudvaron, hogy ezzel a torlódás elkerülhető legyen. Meghatározták azt is, hogy Pannonhalmán a bevonulás a pályaudvartól a főmonostor kapujáig és másnap, vasárnap reggel a főmonostor kapujától le az állomásig autókon, illetve fogatokon történjen. A Szent Jobb ereklyetartó szállítását azonban csak egy speciálisan erre a célra készült gépkocsin lehetett megoldani, amit a jeles eseményre Budapestről küldenek Pannonhalmára. Azt azonban kérték a szervezőktől, hogy helyben szintén biztosítsanak egy hatszemélyes tartalék autót, hiszen amennyiben nem érkezne meg időben a fővárosból a különleges autó, álljon rendelkezésre valamilyen más szállítóeszköz. Előírták azt is, hogy a nemzeti ereklyét hogyan lehet elhelyezni: négy-öt lépcsős dobogóra 100x120 centiméter széles, illetve 130 centiméter magas emelvényt kellett készíteni, és az oltár előtt 10-15 lépésnyire elhelyezni. Külön gondoskodni kellett a Szent Jobb díszkíséretének étkeztetéséről, illetve elszállásolásáról is. A 15 fő élelmezését úgy kellett megoldani, hogy az ünnepség színhelyéhez közel (kultúrházban, katolikus kör épületében, iskolában vagy ennek a megfelelő más zárt helyiségében) történjen, mivel díszruhájukban nyilvános helyeken nem mutatkozhattak. Dr. Niszler Teodóz főmonostori perjel és Vidóczy Asztrik főszámvevő az Actio Catholica utasításait figyelembe véve kezdték el az előkészületi munkálatokat, amelyben a pusztai járás főszolgabírója, Paulik Miklós is részt vett.76 Elsőként felvették a kapcsolatot az alispánnal, aki valamennyi járás főszolgabírójával, Magyaróvár város polgármesterével és 74 GYMSM GYL. IV. B. 454. a. Győr-Moson-Pozsony vármegyék alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1939.1. 5495. 75 PBFL. Perjeli napló. 1937. július 1 - 1944. március 24. 1939. április 14-i bejegyzés. 76 Győri Hírlap. 1939. 04. 27. Éjszakai fényárban tündököl a Szent Jobbnak szállást adó Pannonhalma. A zarándokok ezreit várják a fényes ünnepségekre, amelyeken részt vesz Albrecht királyi herceg is. 51
