Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Dencsesz Mónika: A Szent Jobb körülhordozása Győrben és környékén 1938-1939

törvényhatósági bizottságának hódolata az ő dicső emlékének és az ugyanazon időben ott jelenlevő Szent Jobb előtt.”64 Pár nappal később tudatta a Tó-Sziget- Csilizközi, valamint a Pusztai járás főszolgabíróival az Aranyvonat utolsó útjának menetrendjét. Ebben tájékoztatást küldött arról, hogy a szerelvény Veszprémvarsányból 14 óra 32 perckor indul el, és Tarjánpusztán keresztül érkezik Pannonhalmára 15 órakor, ahol összesen 190 percet tartózkodik majd. Ezt követően Nyúlon, Kismegyeren, és Győrszabadhegyen keresztül érkezik Győr városába, ahonnan folytatja útját Budapest felé. Kérte, ahol a nemzeti ereklyét szállító vonat áthalad, annak méltó ünneplésére az intézkedéseket tegyék meg, és a lakosságot értesítsék az eseményről.65 A települések elöljárói mellett, a Pannonhalma környékén tevékenykedő plébánosok,66 valamint az apátság felügyelete alá tartozó gimnáziumok igazgatói is készültek a Szent Jobb látogatására.67 Kelemen Krizosztom főapát pedig, a tanári kart, illetve a tanuló ifjúságot is meghívta a jeles eseményre, buzdítva az énektanárokat arra, tanítsák meg a Szent István dalokra diákjaikat. Sőt, kezdeményezte a cserkész csapatoknál, hogy nagyobb létszámban jelenjenek meg és üssenek tábort az apátság kertjében, már az előző napon.68

Az előkészületi munkálatok szervezése közben nagy változások készülődtek az európai politikai életben. Németország az I. világháborút lezáró békeszerződés felülvizsgálatát igyekezett elérni az 1930-as évek második felében. Törekvéseit sorra valósította meg: 1935-ben a Saar- vidék népszavazással Németországhoz került, 1936-ban a Rajna-vidéket remilitarizálták, 1938. márciusában Ausztriát bekebelezték. Ezen folyamat következő állomása Münchenben történt 1938. szeptember végén, amikor megegyeztek arról, hogy Németország megszállhatja a Szudéta- vidéket. Ezzel elkezdődött Csehszlovákia feldarabolása! Magyarország szintén részese lett Európa térképének átrajzolásában, hiszen a müncheni egyezmény záradékában megjegyezték, Csehszlovákiának rendeznie szükséges a Lengyelországgal és a Magyarországgal fennálló területi vitáit is. Ennek szellemében 1938. október elején a magyar és csehszlovák felek tárgyalásokat folytattak Észak-Komáromban. A megbeszélések nem vezettek megállapodáshoz, emiatt a két ország a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmak döntőbíráskodását kérték. Nagy-Britannia és Franciaország nem kívánt az ügyben állást foglalni, így Németország és Olaszország képviselői döntöttek arról 1938. november 2-án Bécsben, hogy Magyarország a trianoni békeszerződés alapján elvesztett 12 000 négyzetkilométernyi területét visszakaphassa.

Ezek hatására Kelemen Krizosztom főapát kérte Serédi Jusztinián hercegprímást, hogy halasszák el a Szent Jobb tervezett október másodiki útját.69 A döntés hamar megszületett és az Actio Catholica országos elnöksége szeptember 29-én már értesítette Győr-Moson-Pozsony vármegye főispánját,70 valamint a győrszentmártoni főbírói hivatalt, hogy „A Szent Jobb országos járásának október másodiki útja későbbi időre halasztatott. „7I (17. számú kép)

64 GYMSM GYL. IV. B. 462. b. A Pusztai járás főszolgabírájának iratai. 1939/1867.

65 GYMSM GYL. IV. B. 462. b. A Pusztai járás főszolgabírájának iratai. 1939/1867.

66 PBFL. Perjeli napló. 1937. július 1 - 1944. március 24. 1938. szeptember 20-i bejegyzés.

67 PBFL. Perjeli napló. 1937. július 1 - 1944. március 24. 1938. szeptember 21 -i bejegyzés.

68 PBFL. Főapáti iratok. 1938/939.

69 PBFL. Perjeli napló. 1937. július 1 - 1944. március 24. 1938. szeptember 28-i bejegyzés.

70 GYMSM GYL. IV. B. 451. b. Győr-Moson-Pozsony vármegye és Győr szabad királyi város főispánjának iratai. Általános iratok. 1938/571.

71 GYMSM GYL. IV. B.462. b. A Pusztai járás főszolgabírájának iratai. 1939/1867.

49