Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dencsesz Mónika: A Szent Jobb körülhordozása Győrben és környékén 1938-1939
legjelentősebb eseménye a Szent Jobb3 országjárása volt. Az ereklye 1938. június elsején indult el első útjára, Esztergomba. A Magyar Katolikus Püspöki Kar már az 1937. márciusában kelt pásztorlevelében nyilvánosságra hozta azon szándékát, hogy a Szent István halálának évfordulója alkalmából az uralkodó épségben maradt jobb kezét országos körútra viszik. Ennek megfelelően a jubileumi évben 22 magyar városba látogatott el úgy a Szent Jobb, hogy az Aranyvonat4 nem csak megállt, hanem az ereklyét abból kiemelték, és közszemlére bocsátották. Ezek közül a leglátványosabb eseményekre a püspöki székvárosokban került sor, mint Pécsett, Szegeden, Egerben és Győrben. Különleges eseménynek számított az ereklye pannonhalmi tartózkodása is, hiszen a település történelmi múltja miatt kiemelkedően fontos szerepet játszott. A Szent Jobbot szállító szerelvény azonban több települést is érintett: a kisebb falvaknál a vonat csak lelassított, az állomásokon lépésben haladt keresztül; máshol, mint Hegyeshalomban megállt és a pályaudvaron időzött egy kicsit. Előfordult, hogy módosítani kellett az előzetes terveket, és az ereklyét nem vették le a kocsiról, a lakosság csak az Aranyvonat mellett elhaladva tekinthette meg a Szent Jobbot. így történt ez Magyaróváron, ahol a nagy meleg és a tűző nap ereje miatt nem merték leemelni a szerelvényről. Ahhoz, hogy az Aranyvonat tervezett menetrendjét be tudják tartani, valamint a Szent Jobb országjárásának minden egyes részletét át lehessen gondolni, különösen fontos volt a 3 A Szent Jobb I. István király épségben maradt jobb keze, nemzeti ereklyéink egyike. Az írott források szerint Istvánt - a végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el, és halála után nehéz évek következtek. A fehérvári káptalan nagyon féltette a holttestet a megszentségtelenítéstől, ezért a királysír feldúlásától és kirablásától tartva István király tetemét kiemeltette a márványszarkofágból, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az uralkodó jobb kezét - ami az idők folyamán mumifikálódott - leválasztották a testről, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. Őrzéséről külön gondoskodtak a bazilika kincstárában, ahol egy Merkur nevű férfi óvta, vigyázta, majd eltulajdonította és elrejtette bihari birtokán. Amikor István király szentté avatási eljárása zajlott 1083-ban, I. László felkereste Merkúrt, illetve a Szent Jobbot. Az ereklye megtalálásának helyén megalapította a Szent Jobb-i apátságot, ahol ettől kezdve -immáron hivatalosan is - őrizték első királyunk jobb kezét. Innen a fenyegető török támadások miatt először Fehérvárra menekítették, majd török kereskedők eladták a XVI. század végén Raguzában, a mai Dubrovnikban, domonkos szerzeteseknek. Itt pihent közel 200 évig! Sokáig nem is sejtették hol található, mígnem magyar főurak véletlenül rá nem bukkantak! Mária Terézia uralkodása alatt, 1771-ben hosszú tárgyalások révén sikerült csak visszaszerezni a Szent Jobbot. Először Schönnbrunba vitték, majd Győrön és Pannonhalmán keresztül Budára szállították. Ekkor az Angolkisasszonyok gondjaira bízták az ereklyét, és elrendelték augusztus 20-ának a megünneplését. Megtalálásának emléknapjául pedig május 30-át jelölték ki. Nem véletlen, hogy 1938-ban ezen a napon nyitották meg a Szent István jubileumi esztendőt! 4 A Szent Jobb országjáró kőrútjának egyik meghatározó jelensége az Aranyvonat volt, amelynek ötletadójában Huszár Károly volt miniszterelnököt tisztelhetjük. Ezen a szerelvényen szállították nemzeti ereklyénket 1938- ban és 1939-ben. A vonat öt szalonkocsiból állt, mozdonyát cserkoszorú övezte, és kettős apostoli kereszttel díszítették. A díszkocsi falait belülről bordó drapériával fedték, a padlót drága szőnyegekkel, a mennyezetet fehér selyemmel borították. A megfelelő fényről rejtett mennyezetvilágítás gondoskodott. A Szent Jobbot a kocsi közepén bársonnyal bevont emelvényen helyezték el. A rázkódástól, lengésektől különleges egyensúlyozó szerkezet védte meg. A 12 méter hosszú kocsi külseje ugyancsak számos látnivalóval szolgált: a kocsi aranyozott fedelén az esténként kivilágítható Szent Korona másolata mellett négy imádkozó angyal hódolt; a külső falon az ábrázolt szentek nevei mellett István király erényeit az alábbi felirat foglalta össze: „Bölcsesség, hatalom, igazságosság, felelősség.”, továbbá két évszám szerepelt rajta (1038 és 1938). A Szent Jobbot szállító szerelvénynek üvegfala volt, így, ha a vonat lelassított az állomásokon, mindenki láthatta István király jobb kezét. A Szent Jobbot vidéki útjai során a koronaőrség vigyázta, menetközben négyen mindig az ereklye mellett tartózkodtak, sőt volt egy állandó őrzője, Mészáros János érseki helynök személyében. A szerelvény szalonkocsijaiban az éppen pihenő koronaőrök, a papi asszisztencia és a világi előkelőségek helyezkedtek el. 38
