Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dencsesz Mónika: A Szent Jobb körülhordozása Győrben és környékén 1938-1939
központi szervező hivatalok (az Actio Catholica, a Szent István Jubileum Országos Rendező Bizottsága, a Püspöki Kar, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium), illetve az érdekelt városi, vármegyei, községi elöljárók, és a helyi egyházmegyei szervezetek egybehangolt munkájára. A Szent Jobb győri körülhordozásával kapcsolatos előkészületek A Püspöki Kar 1937. évi közlését követően számos megbeszélés következett, mígnem a Szent Jobb jubileumi esztendőben történő országjáró körútjáról a végső egyeztetést 1938. május 11-én tartották meg Budapesten.5 Az Eucharisztikus Kongresszus, valamint a Szent István Jubileum Országos Rendező Bizottságának fővárosi ülésén előterjesztették az ereklye útjának elképzelt programját. Ezen az ülésen Győr-Moson-Pozsony vármegyét Polniczky Lipót főispán, dr. Hahn Géza másodfőjegyző6, Pokorny Miklós kanonok, a vármegyei és városi szentévi ünnepségek rendező bizottságának előadója, valamint Németh János az Actio Catholica igazgatója képviselte. A bemutatott programtervezet szerint, az ereklye június 19-én, vasárnap délelőtt 9 órakor az Aranyvonattal érkezne Győrbe és délután két óráig az állomás épülete előtt, vagy a városháza előtt, vagy a székesegyházban tennék ki közszemlére. Győrből Szombathelyre, Sopronba, aztán Csornán keresztül június 20- án Hegyeshalomba és onnan Magyaróvárra szállítanák a Szent Jobbot. A vármegyébe szeptember 25-én térne vissza újra az Aranyvonat, akkor Pannonhalmára látogatna el. Ezen tervezet szerint Győr-Moson-Pozsony vármegyék területén összesen négy helyen tartózkodna jelentősebb ideig a nemzeti ereklyét szállító szerelvény: Győr, Magyaróvár, Hegyeshalom és Pannonhalma.7 (1. számú kép) Győr-Moson-Pozsony vármegye és Győr város elöljárói, Späth Gyula polgármester, Polniczky Lipót főispán és dr. Telbisz Miklós alispán örömüket fejezték ki a jeles esemény alkalmából. Ugyanakkor hatalmas teher nehezedett a vállukra, hiszen egy hónap alatt kellett megszervezniük a nemzeti ereklye győri fogadásának minden egyes részletét. A rendezőség nevében, Németh János az Actio Catholica Győr egyházmegyei igazgatója meg is fogalmazta az esperesekhez, illetve plébánosokhoz írt felhívásában, hogy „Habár rövid idő áll rendelkezésre, mégis a rendezőség arra törekszik, hogy ez a nap a város és a vármegye olyan fényes ünnepe legyen, amely méltó ősi szent királyunk emlékéhez és feledhetetlen nyomokat hagy a résztvevők lelkében.”8 A Szent Jobb Győrbe érkezésének, fogadásának, valamint a program összeállításának felelőse elsősorban Győr polgármestere, Späth Gyula, valamint a helyi rendezőbizottság volt.9 A város első embere már 1937. szeptember 17-én előterjesztette a következőket: 5 Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, (továbbiakban: GYMSM GYL.) IV. B. 454. a. Győr-Moson- Pozsony vármegyék alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1939.1. 5495. 6 A megbeszélésen dr. Telbisz Miklósnak kellett volna megjelennie, de Ö dr. Hahn Géza másodfőjegyzőt küldte el maga helyett. 7 Győri Hírlap. 1938. 05. 13. A Szent Jobb június 19-én érkezik Győrbe az Aranyvonaton. 8 Győri Egyházmegyei Levéltár, (továbbiakban: GYEL). Plébániai és espereskerületi levéltárak (örökletétek). Téti espereskerület levéltárának iratai. Vegyes igazgatási iratok, espereskerületi jegyzőkönyvek. 9 GYMSM GYL. IV. B. 454. a. Győr-Moson-Pozsony vármegyék alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1939.1.5495. 39
