Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Nagy Róbert: A Magyar királyi Honvédség szárazföldi szállítójárműveinek győri fejlesztése az olasz-magyar gazdasági és katonai kapcsolatok tükrében 1928-1941

Az 1938-ig még mindig kihasználatlan gyártókapacitást jelzi viszont az a tény, hogy az autóüzem a mezőgazdasági gépgyártás felé is nyitott. A már korábban kifejlesztett 15 lóerős Rába kistraktor azonban a válság évei alatt eladhatatlannak bizonyult. 1937 után a gazdaság lassú talpra állásával párhuzamosan megindult a híres Rába Mindenes traktor kifejlesztése, amely többfunkciós, benzinüzemű mezőgazdasági jármű volt és nagy sikert aratott a kisebb gazdaságok körében. Sikerét jelzi, hogy még a háborús termelés csúcsán is gyártották, 1944-ig 250 darabot.9

A Magyar Vagon- és Gépgyár 1935 után komoly összegeket költött a gyár modernizálására és bővítésére. A termelés növekedése, amely részben a gazdaság élénküléséből, részben a hadsereg kezdetben titkos, majd nyílt hadianyag beszerzéseiből adódott leginkább a stratégiailag kiemelt autógyárat és a frissen létesülő repülőgépgyárat érintette.

Az autógyár, (ahol egyébként a repülőgép javító műhely is helyet kapott az 1937-es új gyártó és javítórészleg átadásáig) 1936-1937-ben 226.000, 1937-1938-ban 270.000, míg

1938- 1939-ben 412.000 pengős beruházási összeghez jutott.10

Az üzletévek vizsgálatából egyértelműen kiderül, hogy a „Győri Program” megindulása után hirtelen megemelkedett a beruházási összeg, köszönhetően a honvédségi rendeléseknek, döntő módon a Botond programnak.

Az autógyár a kor kihívásainak megfelelően új gépsorokat, megmunkáló gépeket állított munkába. Automata esztergagépek, fogaskerék megmunkáló, speciális fúrók, dugattyú és főtengely megmunkálók kezdték meg a működésüket. A minőség-ellenőrzés is sokat fejlődött, erre a célra a legmodernebbnek számító német Zeiss gyártmányú precíziós mérőműszerek kerültek beszerzésre. Mindenképp meg kell említeni, hogy főként az autóüzemet és a repülőgépgyárat ellátó öntőüzem is komoly fejlődésen esett át, így a fontosabb öntvényelemek, alkatrészek közvetlenül a gyáron belül készülhettek, ezzel is megakadályozva a késedelmes szállítás miatti leállásokat.

Az üzleti éveket összehasonlítva az 1936-1937-os teljes forgalom az autógyárban és az időközben mellette párhuzamosan kialakuló karosszériaüzemben 3.200.000, míg az

1939- 1940-es üzleti évben ez már 16.500.000 pengőre növekedett. Ez több mint 515 %-os növekedést jelentett négy üzleti éven belül. Ez a növekedés egyértelműen a katonai szállítások miatt történt, épp erre az időszakra esett a Rába AF és a Botond megrendelt tételeinek legyártása.

Jellemző a fejlődésre, hogy a győri gyár teljes munkáslétszáma 1936-ban alig haladta meg az 1200 főt, 1940 nyarára ez elérte a 3500 főt.11 Az autó és karosszéria üzemben dolgoztak ekkor a legtöbben a Rába valamennyi részlegét figyelembe véve, szám szerint majdnem 800-an.

9 Tabiczky Zoltánná: A Magyar Vagon -és Gépgyár története I.rész, 131.p.

10 Tabiczky Zoltánná: A Magyar Vagon -és Gépgyár története I.rész, 136.p.

11 U.o. 144 p.

145