Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Nagy Róbert: A Magyar királyi Honvédség szárazföldi szállítójárműveinek győri fejlesztése az olasz-magyar gazdasági és katonai kapcsolatok tükrében 1928-1941
A Magyar Vaggon- és Gépgyár autóüzemében készült legendás AF teherautó sorozat Az 1928-as AUSTRO-FIAT licenc megvásárlása után Magyarország legfontosabb teherautó gyártója a győri vagongyár lett. A vásárlások és klíringszállítások figyelembe vételével is elmondható, hogy a licenc megvásárlásával, majd újabb licence megállapodások megkötésével mind a felépítmény, mind a motor és alváz tekintetében az AF sorozatú teherautók jelentették a magyar gyártású szállítójárművek gerincét. Természetesen a korábbi Krupp licence keretében történő teherautógyártás, alvázgyártás sem állt le, hanem fokozatosan a modernebbnek számító AF sorozatok gyártására került sor. A Krupp alvázas teherautókból az 1931-ben és 1932-ben a honvédségnél is rendszeresített teherautók gyártása, javítása végig nyomon követhető a gyár iratanyagában, bár kétségtelen tény, hogy e tekintetben egyértelműen kifutó szériákról beszélhetünk.12 Az AF teherautók több változatban készültek, többféle motortípussal, alvázzal, felépítménnyel rendelkezhettek, s ennek a változatosságnak köszönhetően alapját képezték a későbbi magyar fejlesztéseknek is, így a már magyarnak mondható Rába Super és Speciál teherautóknak, valamint a fent említett rendkívül sikeres Rába Botond terepjáró raj gépkocsinak is. A magyar hadsereg égető szállítójármű problémáira próbált megoldást találni a Honvédelmi Minisztérium, s ennek érdekében folyamatos kapcsolat épült ki a gyár és a katonai vezetés között. A Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet13, a minisztérium beszerzésekkel foglalkozó 3. b osztálya szinte napi kapcsolatot épített ki a győri gyár autó részlegével, amelynek levelezéséből lassan elénk tárul az a folyamat, amely végeredményben a hadsereg konkrét megrendeléseihez, szállítási szerződéseihez vezetett. 1929-től gyártották az első nagyobb 1,5 tonnás AF teherautó sorozatot, amelyből 1935-ig, mindössze hat év alatt 263 darabot értékesítettek.14 Ez volt az AFe alvázas gyorsteherautó, amely 3100 mm-es tengelytávolságú teherautó volt. Ebből a Honvédelmi Minisztérium 30, más források szerint 75 darabot szerzett be.15 A levéltári források szerint az AFe típusú teherautó első példányának átadása 1929. augusztus 21-én történt meg, amelyért a gyár 14850 pengőt számlázott.16 Ehhez hasonló volt az AFa és AFh teherautó is, annyi különbséggel, hogy előbbi süllyesztett, utóbbi magas rámás alvázzal készült, a tengelytáv pedig 3600 mm-re növekedett. Az AFa jelű alvázra sikeres módon autóbusz felépítményt is terveztek, s a polgári életben került főleg hasznosításra, de az alvázból a hadsereg is rendelt összesen 110 darabot17. Ezt támasztja alá egy 1934. november 12-én aláírt, a vagongyár és a honvédség között kötött 12 GYMSM.GYL, XI/15-MVG Autó.oszt. Rába-Krupp alvázak 1924-1930 (367. doboz) Szám nélkül. 13 Az intézet 1920-as létrehozása után a magyar haditechnikai fejlesztésekkel, szabadalmakkal, a külföldi beszerzett, valamint Magyarországon licence keretében gyártásra kerülő fegyvereket, járműveket vizsgálta, véleményezte és természetesen ajánlásokat fogalmazott meg a honvédség vezetése, illetve a gyártók részére. 14 Tabiczky Zoltánná: A Magyar Vagon -és Gépgyár története I.rész, 126 p. 15 Bonhardt Attila/Sárhidai Gyula/ Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete 198,212 p. 16 GYMSM.GYL, XI/15-MVG Autó.oszt. vegyes iratok (370. doboz) Szám nélkül. 17 Tabiczky Zoltánná: A Magyar Vagon -és Gépgyár története I.rész, 126 p. 146
