Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Győr román megszállásának története (1919. augusztus 18-október 4.)

„A Győr városát és a vármegyét megszálló román királyi csapatok parancsnoksága közhírré teszi, hogy rövid időn belül elfogja hagyni a várost, a vármegye megszállott területeit és a megszálló román királyi csapatokat úgy a városban, mint a vármegye megszállott területén a magyar csapatok fogják felváltani.

Amikor a román királyi csapatok parancsnoksága ezen körülményt tudomására hozza a város és a vármegye közönségének, nem mulaszthatom el felhívni a város és vármegye közönségét, hogy a rend és közbiztonság fenntartására kivezényelt román királyi csapatoknak a magyar hadsereg csapataival való felváltása idején és általában továbbra is a legnagyobb nyugodtsággal viselkedjék és legcsekélyebb alkalmat se szolgáltasson a közrend és nyugalom megbontására, annál kevésbé, mert a város és vármegye kiürítése és illetve a román királyi csapatoknak magyar csapatokkal történő felváltása a román királyi csapatok főparancsnoksága és magyar hadsereg főparancsnokságának közös megegyezésén alapszik. A lakosság úgy az összességnek, mint az egyeseknek saját jól felfogott érdekében kerüljön minden felesleges összetűzést a román királyi csapatok katonáival és általában tartózkodjék minden rendbontástól, mert mindazok akik ezen felhívásnak nem tesznek eleget a legszigorúbb megtorlásban részesülnek”90.

Október 3-án délelőtt 11 órakor a polgármesteri hivatalban tartott megbeszélésén Cor- ijescu ezredes és Emil Barbu főhadnagy a várost és annak közigazgatását visszaadta Farkas Mátyás polgármesternek és dr. Hőfer Vilmos főjegyzőnek. Az átadás-átvétel jegyzőkönyvbe foglalták és az egyik eredeti példányt átadták a polgármesternek a másikat pedig az antant missziónak91. Utána Corijescu ezredes elismerését fejezte ki a város közönségének a lojális magatartásért. Újólag megerősítette, hogy a megszálló csapatokat a rend és biztonság biztosítása vezette. Végül megállapította, hogy a királyi csapatok nagyon jól érezték magukat Győrben és jó emlékekkel távoznak a városból. Reményét fejezte ki, hogy Győr városa se keserű emlékeket fog őrizni a megszállásról92.

Farkas Mátyás polgármester nem volt könnyű helyzetben, amikor a cinikus megjegyzésektől hemzsegő beszédre reagált. Természetesen roppant diplomatikus módon nem foglalkozott a románok által elkövetett atrocitásokkal, rablásokkal. Válaszában azt hangsúlyozta, hogy igyekeztek harmonikusan együttműködni a románokkal, sőt megköszönte azok jóindulatát. Biztosította az ezredest, hogy a város vezetése minden eszközzel biztosítani fogja a rend fenntartását93. A találkozó végén Corijescu közölte az igazi örömhírt, másnap október 4-én 10 órakor átadják a rendőrség irányítását dr. Szauter Ferencnek, a csendőrség vezetését pedig Filla Dezsőnek és végleg elhagyják Győrt94.

Este hét órakor a városházán rendezett tanácskozáson - a közben Győrbe érkező - budapesti antant misszió tagjai, a megszálló román csapatok parancsnoksága, valamint vármegye és a város vezetői megbeszélték a románok távozásának és a magyar nemzeti hadsereg bevonulásának módozatait95. Az antant missziót Florowitz amerikai ezredes, Forster angol őrnagy, Ramieri olasz kapitány, Bertholn francia ezredes és Tudor István főhadnagy összekötő tiszt képviselte. A vármegye részéről Bartos János kerületi kormánybiztos és Horváth Bálint kormánybiztos, a város részéről Farkas Mátyás polgármester és dr. Szauter Ferenc rendőr főkapitány a magyar nemzeti hadsereg részéről Újfalussy Fászló alezredes és Kuncz Jenő főhadnagy, a karhatalom képviseletében pedig Filla Dezső csendőr százados vett részt a megbeszélésen. A román csapatokat Constanziu ezredes képviselte96.

A közel másfél órás tanácskozáson részletesen megállapodtak azokban a feltételekben, amelyek mellett a románok a város kiürítik és átadják a nemzeti hadseregnek. Megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a románok kivonulása a legnagyobb rendben történjék.

97