Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Szalai Attila: Győr román megszállásának története (1919. augusztus 18-október 4.)
Győr megszállása Augusztus 18-án délelőtt arról értesült a városvezetés, hogy a román csapatokat szállító szerelvény már menetkész állapotban a Keleti Pályaudvaron tartózkodik, s az esti órákban Győrbe érkezik32. Ezek a hírek már igaznak bizonyultak. Este fél 8-kor a megszálló román csapatok, a galati hetedik román királyi vadászezred egy zászlóalja Győrszentivánra érkeztek. Itt Németh Miklós alispán és Farkas Mátyás polgármester fogadta őket33. A polgármester francia nyelvű beszédében együttműködési készségéről biztosította a románokat: ’’Városom nevében jöttem, ide hogy üdvözöljem, és barátságos indulattal köszöntsem a román királyi csapatokat és annak vezetőit. Biztosíthatom alezredes urat, hogy a város közönsége nyugodt érzületű és higgadtságát meg fogja őrizni, a kiadott rendeleteket szabályszerűen végre fogja hajtani. Bátorkodom kérni, hogy rendeletéit a polgármesterrel egyetértőleg szíveskedjen kiadni”34. Corijescu ezredes a román királyi csapatok parancsnoka válaszában megköszönte a fogadtatást és jóindulatáról biztosította a polgármestert35. A rövid beszédek után a románok azonnal egy lovasszázadot küldtek a városba melynek feladata a beszállásolás előkészítése és megszervezése volt. A különítmény este nyolc órakor érkezett a városháza elé. A Vilmos császár úton és a vasút környékén több ezres, fegyelmezett és nyugodt inkább kíváncsi és érdeklődő tömeg várta őket36. Az előőrsöt az este illetve az éjszaka folyamán a többi román egység is követte. Először a tisztikar érkezett Győrbe, akiket a Royal szálló első emeletén helyeztek el37. Corijescu ezredes itt fogadta este kilenc után az alispánt és a polgármestert, s megtartották első hivatalos megbeszélésüket. A román parancsnok a megszálló csapatok legfontosabb feladatának a rend és közbiztonság megteremtését tartotta38. Megegyeztek, abban hogy a vitás kérdésekben hárman együtt döntenek, s a közigazgatással kapcsolatos teendőket továbbra is a polgármester intézi39. A románok engedélyezték a vasúti közlekedés megindulását is, de az állomásfőnök mellé román tisztet osztottak be, aki ellenőrizte, és utasította is egyben. A parancsnok kiemelten fontos feladatnak tekintette a román katonaság élelmezésének a biztosítását40. Döntöttek a megszálló csapatok elhelyezéséről is, a lovasság (110 ember és 120 ló) és a tüzérség (két üteg) a Károly vadászlaktanyába, ahonnét 18-án reggel, a román csapatok érkezésének hírére az esztergomi székelydandár Mosonmagyaróvár fele távozott, a gyalogság pedig a Frigyes laktanyába lett elhelyezve41. Míg a megbeszélés után a tárgyaló felek a Royal szálló éttermében közös vacsorán vettek részt, addig este 11 után megérkezett és elfoglalta szállását a román gyalogság és lovasság, másnap pedig követte őket a tüzérség is42. Farkas Mátyás polgármester augusztus 19-én Győr város közönségéhez intézett kérelmében igyekezett megnyugtatni a város lakosságát, illetve megindokolni a román megszállást:” A fegyverszüneti megállapodások alapján városunkat román kir. csapatok megszállották. A megszálló csapatok parancsnokának kijelentése szerint a megszállás egyedüli célja a közrend és a nyugalom helyreállítása és biztosítása. Nincs ok sem aggodalomra, sem nyugtalanságra! Szenvedjük el méltósággal a megmásíthatatlan tények okozta fájdalmat szíveinkben, s törekedjünk fegyelmezett magatartással mindent távol tartani, ami a barátságos megértést veszélyeztetné; segítsen mindenki a rend helyreállítására irányuló munkában! Ezzel adjuk bizonyságát annak, hogy a magyar a világ művelt társadalmába beilleszkedő, és arra joggal igény tartó nemzet”43. 90
