Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Győr román megszállásának története (1919. augusztus 18-október 4.)

konzervatív politikusokat (Bethlen Istvánt, Bánffy Miklóst, Huszár Károlyt, Kállay Tibort) hazaszállító különvonatok, illetve neves nyugati politikusokat, üzletembereket, tábornokokat, az antant misszió tagjait szállító szerelvények17. Augusztus 11-én - természetesen a legteljesebb titoktartás közepette — átutazott Győrött Hoover amerikai szenátor a későbbi elnök is18.

Bethlen István rövid győri tartózkodása alatt a vasútállomáson adott nyilatkozatában a magyarországi politika helyzetet értékelve, bízott a gyors kibontakozásban és az antant jóindulatában. Ugyanez volt a véleménye a többi hazatérő emigráns politikusnak is19. Sajnos ebbéli reményeik nem váltak valóra, ellenben a Győri Hírlap tudósítója nem tévedett amikor Bethlen István grófot a jövő miniszterelnökeként jellemezte20. Bethlenék hazaérkezésével szinte egy időben a román királyi csapatok az antant tiltása ellenére átlépték a Duna vonalát és augusztus 10-én bevonultak Székesfehérvárra.

Győr ebből még semmit nem érzett, még nem voltak jelei a készülő román megszállásnak. Farkas Mátyás tovább folytatta a városi közigazgatás helyreállításával kapcsolatos megbeszéléseit, a belügyminiszter felhatalmazása alapján Dr. Szauter Ferencet kinevezte városi főkapitánnyá.21 A közrend és nyugalom megszilárdulását segítette az is, hogy augusztus 11 -én Győrbe érkezett az esztergomi székely dandár nagy része, akiket a vadászlaktanyában helyeztek el22, valamint a magyar kormány 812/21 számú rendelete, melynek alapján a nemzetgyűlés összehívásáig Klempa Kálmán ezredest kinevezték Győr város- és vármegye katonai parancsnokává23. Klempa kiálltványában kijelentette, hogy nem fogja tűmi azt, hogy a vöröst terrort fehér terror váltsa fel, s nemzeti megbékélésre szólított fel24. A kibontakozásra utalt az is, hogy újrakezdte működését az ipartestület, megkezdődött a színház átalakítása, s vetíteni kezdett az Apolló filmszínház25.

Ezek a tények mind azt támasztják alá, hogy Győr román megszállását még mindig elkerülhetőnek tartotta mind a kormány, mind a városvezetés. Figyelmeztető jel volt azonban, hogy a románok már Tatabányát is elfoglalták, s az antant utasításait figyelmen kívül hagyva nyomultak előre.

Augusztus 16-ától azonban egyre többjei mutatott arra, hogy Győr is Székesfehérvár és Tatabánya sorsára juthat. A helyi sajtóban egyre több hír illetve találgatás jelent meg a készülő román megszállással kapcsolatban26. Az egymásnak ellentmondó híradások hol román, hol olasz megszállásról szóltak. Az tény, hogy a budapesti antant misszió tagjai közül a franciák mellett az olaszok voltak azok, akik tulajdonképpen szemet hunytak a dunántúli részek megszállása felett, míg az angol és amerikai tábornokok ellenezték azt27. Először úgy tűnt, hogy a románokat valószínűleg olaszok is követik, ugyanis augusztus 17-én egy olasz katonai misszió járt Győrbe. Viszont Farkas Mátyás polgármester műs forrásokból úgy értesült, hogy 17-én vasárnap reggel románok érkeznek a városba28. Az olaszok érkezése felcsillantotta a reményt, hogy Győr talán elkerülheti a megszállást. A delegáció érkezésének bejelentett célja annak a felmérése volt, hogy képes-e a helyi karhatalom a rend fenntartására29. Győrben Magyarország legtöbb településénél konszolidáltabbak voltak a viszonyok, hisz itt már megkezdődött a karhatalom újjászervezése, és itt tartózkodott a székely ezred is . Az olaszok látogatása azonban csalódást okozott, nem érdekelte őket a győri helyzet, tulajdonképpen csak bejelentették a készülő román megszállást.

Ezután Farkas Mátyás polgármester felszólította a lakosságot, hogy mindenki folytassa a megszokott tevékenységét, munkáját, veszély senkit sem fenyeget. Józanságra, higgadtságra és méltóságos türelemre szólította fel a győrieket, ha bekövetkezik a románok érkezése30. Márpedig ez egyre nyilvánvalóbbá vált ugyanis, Budapestről olyan hírek érkeztek, hogy a Nyugati Pályaudvaron megkezdődött a román csapatok bevagonírozása31.

89