Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Győr román megszállásának története (1919. augusztus 18-október 4.)

ország szisztematikus kifosztását: vagonok ezreiben vitték a gabonát, állatokat, élelmiszert, gyári felszereléseket, műkincseket, szinte mindent, ami mozdítható volt7. Budapestről még a levéltár egy részét is elvitték, a Nemzeti Múzeum kirablását pedig Bandholtz amerikai tábornok akadályozta meg8. Az országból elhurcolt vagyon értéke szinte felbecsülhetetlen, másfél-három és félmilliárd korona között lehetett9. Nem véletlen, hogy a békekonferencia a magyar-román viszonylatban nem is állapított meg jóvátételt Románia javára.

1919 augusztusától novemberig Magyarország jelentős része román megszállás alá került, miután Eszak-és Közép- Dunántúlt is a birtokukba vették. A románok többek közt megszállták Székesfehérvárt, Veszprémet és Győrt is. A Dunántúli részeket a románok több mint két hónapig tartották az uralmuk alatt, míg Budapestről november8-ll között vonultak ki. Azonban ez a viszonylag rövid megszállás is sok szenvedést okozott a Dunántúlon élő lakosságnak. A románok ugyanúgy raboltak, fosztogattak, rekviráltak itt is, mint Budapesten vagy a Tiszántúlon.

Szerencsére október elején a békekonferencia magyarországi megbízottai, a tábornoki bizottság tagjai (Bantholtz amerikai, Gordon brit, Mombelli olasz, Graziani francia tábornok) és Troubridge admirális a dunai hajózási ellenőrző bizottság vezetője arra az álláspontra jutottak, hogy Horthy Nemzeti Hadserege alkalmas arra, hogy a románok kivonulása után fenntartsa a rendet10. Ezért felszólították a románokat a dunántúli részek kiürítésére, s egyben engedélyezték, hogy a Nemzeti Hadsereg bevonuljon Győrbe, Veszprémbe, Tatabányára és Székesfehérvárra11.

Győr a román megszállás előtt

A Forradalmi Kormányzótanács lemondása után augusztus első napjaiban Győrött is az ország többi, a románok által addig még meg nem szállt településéhez hasonló események történtek. Megkezdődött a Tanácsköztársaság intézményeinek felszámolása, rendeletéinek hatályon kívül helyezése, valamint a régi közigazgatásai apparátus visszatérése a város élére. A Friedrich-kormány egyik első rendeletében a régi tisztviselőket visszahelyezte állásába, s felszólította őket, hogy az 1918. októbere előtt fennálló törvények és rendeletek szerint működjenek12.

Győrben Farkas Mátyás polgármester - akit 1919. április 22-én, a tanácsköztársaság alatt lemondattak tisztségéről, majd internálták13- már augusztus 6-án, tehát egy nappal a Friedrich- féle rendelet megjelenése előtt átvette hivatalát a munkástanács intéző bizottságától14. A régi-új polgármester legfontosabb feladata a közigazgatás zavartalan működésének megteremtése és a város élelmezésének a biztosítása volt. Ezért augusztus 7-én Farkas Mátyás tanácskozott a vezető tisztviselőkkel a hivatal szervezet minél gyorsabb újjászervezésésről és működőképessé tételéről, majd egyik első intézkedésként visszahelyezték hivatalába Dr. Petz Lajos tiszti főorvost és kórházigazgatót15. Augusztus 8-án a polgármester a hivatalát ismét elfoglaló Németh Miklóssal, Győr vármegye alispánjával találkozott és megegyeztek abban hogy a közélelmezési hivatala továbbra is a város és a vármegye közös irányítása alatt marad, így biztosítva a város minél jobb élelmezését16. Még ugyanezen a napon visszaállították Győrben a szabadkereskedelmet és szabad piacot, szabályozták az üzletek és szórakozóhelyek nyitvatartási rendjét és megkezdte működését a Győri Törvényszék is.

Az élet normalizálódását jelezte, hogy megindult a Budapest és Bécs felé irányuló vonatközlekedés. Ettől kezdve sorra haladtak át Győrött a Bécsben tartózkodó emigráns polgári88