Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában

csatornával látták el. A „felső cselédházban” a következő helyiségek kaptak helyet: egy iroda, egy vendégszoba, két ispáni lakószoba, két egy-egy szobás cselédlak, három konyha, négy kamra, egy kertre nyiló vendégszoba. A főzési lehetőséget és a fűtést az épületben rakott tűzhelyek biztosították. A „felső cselédházat” 1924-ben felújították és kibővítették. A „középső cselédházat” szintén 1902-ben építették, majd 1924-ben és 1941-ben kibővítették és felújították. Az épület a következő helyiségekből állt: három egyszoba-konyhás és két egy-egy szobás és közös konyhás lakás, melyekhez külön kamra is tartozott. A „nádfedeles cselédházról” mindössze annyit tudunk, hogy 1897-ben maradvány tömésfalból épült és egy szobát, konyhát és kamrát tartalmazott, itt is rakott tűzhely biztosította a meleget. Az „új cselédházat’’ 1909-ben téglaalapon, vályogból építették. Nyolc különálló lakást tartalmazott, amelyek egy- egy szoba, konyha és kamrából álltak. Az épület kétszámyas ablakait vasráccsal és spalettá- val látták el, a konyhákban rakott tűzhelyeken főztek és ez biztosította a meleget is.162

A Mayer család 1941-ben egy újabb cselédházat épített a bőnyi pusztán, amely nyolc szobát, ugyanennyi konyhát és kamrát, valamint padlásfeljárati lépcsőt tartalmazott. Az udvaron kenyérsütő kemencét és húsfüstölőt építettek, továbbá megtalálható volt a birtokon a boros- és zöldséges pince, a jégverem és fáskamra is.163 Vízvezetéket használtak a dísz- és konyhákért öntözésére, négy gémeskutat és egy öntöttvas szivattyús kutat készíttettek, ez utóbbinál vörös márvány vályút helyeztek el. A cselédház építésével kapcsolatos kőművesmunkákat Kintli Pál péri építési vállalkozó végezte.164 A munkákhoz kapcsolódó költségvetések, részszámlák, számlák szintén megtalálhatók a család irattárában. Részletes kimutatás készült az anyagköltségről és a munkadíjról is.

AMayer család bőnyi birtokának jelentős részét 1945-ben a bőnyrétalapi földhözjuttatot- tak javára kiosztották, majd később a „Szabad Május 1” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tulajdonába került. A szövetkezet első elnöke a korábban Mayer-birtokon gépész-kovácsként dolgozó Lampert Mihály lett. (12. sz.színes ábra) A családi kúriát az 1960-as évektől polgár- védelmi raktárként használták, majd a győri Nemzeti Színház kellékraktára lett. Jelenleg a romos állapotú, teljesen elhanyagolt épület a magyar állam tulajdonában van.165 (13., 14., 15. sz. színes ábrák)

Abirtok telekkönyvi betétjén az utolsó bejegyzés a következő: „Az I. h. 27, 29-30 sorszámú ingatlanok a földrendezés során megszűntek. 1960. szeptember 12.”166

Lényegesen kevesebb irat maradt fenn Mayer Oszkár péri bérgazdaságával kapcsolatosan. Mayer úr Kégl Lajos földbirtokossal közösen 1903. október 1-jétől 1915. március 31-ig bérelte a győri püspökségtől a Győr környékén lévő 1400 holdas péri birtokot.167 A győri püspökség a földterületen kívül a holt leltárban szereplő gazdasági épületeket és felszereléseket is átadta a bérlőknek. Ezeket részletesen rögzítették a haszonbérleti szerződésben. Külön leltárt készítettek a péri gazdasági épületekről, a tiszti lakásról, a gazdasági irodáról, a cselédházakról, a bognárlakásról és az istállókról, részletesen elemezve azok műszaki állapotát.168 Az 1400 holdas birtokot a bérlők a következőképp osztották fel: 1300 hold szántóföld, a többi legelő lett.169 A péri mezőgazdasági vállalkozással kapcsolatosan főként gazdasági kimutatások maradt fenn a család irattárában, közülük az egyik egy ábra segítségével bemutatja, hogy 1903-tól 1915-ig a birtok mely részén, mit termeltek a bérlők. A legnagyobb mennyiséget itt is, ahogy a családi birtokon, búzából, árpából és zabból termelték, közepes mennyiségben termett rozsból, bükkönyből és kukoricából. A birtok jelentős területén kapásnövényeket is termesztettek.170 Egy másik fontos kimutatás a termésátlagokat mutatja búzából, rozsból, ár58