Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában
pából, zabból és kukoricából.171 A péri birtokon állattenyésztés is folyt, lovakat, illetve szarvasmarhákat (j ármos magyar ökör, vegyes gulyabeli) tenyésztettek.172 A gazdasági iratok között találjuk a péri birtok épületeinek javításával, felújításával kapcsolatos dokumentumokat is. Részletes kimutatások készültek évenként az adófizetésekről. A gazdasági iratok között maradtak fenn a péri birtokot ábrázoló térképek is. A Mayer birtok gazdasági eseményeit 1889-től könyvekben tartották nyilván, melyekből huszonhárom kötet maradt fenn Mayer Oszkár irattárában. Ezekben a birtok bevételeit, kiadásait, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, értékesítéssel kapcsolatos eseményeket rögzítették. Utószó Mayer Oszkár Aladár a XIX. század végétől a XX. század középéig egész Győr vármegyében ismert, elismert földbirtokos volt. Kiváló szakmai tudásával valóságos mintagazdaságot teremtett a család bőnyi saját és péri bérelt birtokain. Sikeres volt mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén, lóállományát országosan ismerték. Gazdasági vállalkozásának sikerét nagyapja, (I.) Mayer Mihály alapozta meg, aki iljúkorában Bajorországból menekülve néhány év alatt Magyarországon sikeres üzletember lett. A XIX. század elejétől szinte évenként vásárolt nagyobb földterületeket Győr környékén, házakat a városban, a település külterületén pedig, sorra építette gazdasági épületeit. Halála után fiai, Mihály, Károly és Nándor vették át a gazdaság irányítását, mindhárman gabona- illetve sertéskereskedők lettek. A közéletben is jelentős tisztséget töltöttek be, 1872-ben mindhármukat Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagjává választották. Nándor, vállalkozásának csúcsán, 1882-ben megvásárolta a Győr környéki Bőny község közelében lévő pusztát, melyet a XIX. század végén, XX. század elején Oszkár fiával közösen felvirágoztatott. Mayer Oszkár a gazdaság irányítása mellett tevékenyen részt vett a közéletben is, 1904- től tagja volt Győr vármegye törvényhatósági bizottságának, albizottságának és más gazdasági szerveinek. Régi evangélikus család sarjaként, hűen támogatta pénzadományokkal, kölcsönökkel a győri és bőnyi evangélikus hitközségeket. Hosszabb ideig a bőnyi evangélikus gyülekezet felügyelőjeként is tevékenykedett. A társadalmi élet más területein szintén közismert volt, évtizedeken keresztül szervezte bencés diáktársaival érettségi találkozóikat, megőrizte az ezekkel kapcsolatban keletkezett iratokat. A bőnyi gazdaság irányítását 1938-ban, Árpád bátyjának fia, Mayer Géza okleveles gazda, bőnyi lakos vette át, de egy ideig még Mayer Oszkár is tanácsadóként a birtokon maradt. Élete utolsó éveit azonban Győrben töltötte, idős szervezetét valószínűleg nagyon megviselte a változás és költözködés, 1949. december 23-án, 81 éves korában hunyt el. 59
