Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Áldozó István: Kísérlet az önálló repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére
érdekesnek tűnt, hogy a Sonderausschuss Prüfstandplanungnak készített táblázatos kimutatások és szöveges beszámolók mennyire ellentmondanak egymásnak. A táblázat szerint például a Csonka Gépgyár csak júniustól szállított volna tüzelőanyag szabályozó készüléket, a szöveges beszámolóban viszont ugyanezt a mennyiséget már májustól tudták szállítani.20 A további forrásokat vizsgálva egyértelművé válik, hogy a szöveges beszámolót tekinthetjük hitelesnek. A Csonka Gépgyárból ugyanis ötven darab üzemanyag szivattyút elküldték németországi vizsgálatra. A minőségi ellenőrzések során megállapították, hogy az említett készülékek mindenben megfelelnek a műszaki előírásoknak, így a gyártás elől elhárultak az akadályok.21 A HM 1943. július elsején a Knecht Kommandit Gesellschaft Stuttgartban székelő cégével írt alá gyártási szerződést az olajszűrő gyártásáról.22 A gyártásra a Weisz Manfred Müveket szemelték ki, ők ezért 12 ezer birodalmi márka licencdíjat fizettek a Bank der Deutschen Luftfahrt útján a Dresdener Bank Bad Cannstatt-i fiókjának.23 Az olajszűrő berendezéseket nemcsak repülőgépekbe, hanem tehergépkocsikba és harckocsikba is be lehetett építeni. Ezért Zelechovszky és Bakay ezredes felhívták a figyelmet arra, hogy a licenc- díj WM-nek történő megtérítésébe nemcsak a Magyar Királyi Honvéd Légierőknek, hanem a szárazföldi erőknek is be kellene szállnia.24 A Bosch elektromos alkatrészeinek magyarországi gyártása már 1942. tavaszán felvetődött. A Stuttgartban székelő óriáscég képviselője több oldalas listát adott át a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy milyen készülék licencjogát adnák át magyar cégeknek. A kezdeményezések közül legnagyobb lehetőséggel a kondenzátor gyártásának meghonosítása szerepelt a Gamma cégnél, valamint a Bosch budapesti cégénél a generátor gyártása. Az április 23-i jegyzőkönyv tanúsága szerint a generátor gyártásáról már elvi megállapodás született, a termelés megindításához szükséges szerszámok azonban csak később érkeztek meg. A generátorokat nemcsak a HM, hanem az RLM részére átadandó repülőgépekbe is gyártani kellett. Megvalósíthatónak tűnt a gyújtógyertya gyártása is, ehhez Magyarországnak csak kerámiára és szerszámgépre volt szüksége Németországból. A gyújtógyertya gyártásának meghonosítását a kormány 350 ezer pengő értékű IMI hitellel támogatta, a generátor üzem kiépítéséhez pedig 10 millió pengős kamatmentes kölcsönt adtak 20 évre. Ezen felül a Weisz Manfréd Művek és a Magyar Vagon-és Gépgyár is támogatták anyagilag a generátor üzem létrejöttét; méghozzá egészen érdekes módon. A megrendelt áramfejlesztők árának 30%-át előlegként kifizették a Gammának, nekik ezt a pénzösszeget üzembővítésre kellett fordítaniuk. A Bosch stuttgarti anyacége pedig a magyarországi leányvállalatának adott előleget a gyártás megszervezésének anyagi fedezésére. Az előzetes kalkulációk szerint a budapesti cégnél 1941 -es árfolyamon mintegy 10 millió pengős beruházást kellett végrehajtani a termelés megindításához.25 A Bosch cég magyarországi fióküzeme és a Honvédelmi Minisztérium között 1942- ben egy szerződés is született. A tervek szerint Budapest környékén 2 millió pengő értékben a Bosch cég üzemet alapított volna. Az üzemben a megállapodások értelmében havi mennyiségben 350 darab repülőgép generátort (szabályozó nélkül értendő), valamint 65 ezer darab gyújtógyertyát kellett volna gyártani kerámia nélkül.26 Még 1941. júliusában felvetődött a vezetőabroncsok, valamint a futóművek hazai gyártásának megvalósítása is. A Honvédelmi Minisztérium a WM, a MÁVAG, valamint az F.F.G. vállalatokat tartotta alkalmasnak a tervek kivitelezésére. A WM kapacitását az eddigi hadiipari megrendelések teljesen lekötötték, így ők a gyártást nem tudták vállalni, az F.F.G. vállalat pedig elsősorban az energia-, a személyzet, valamint a nyersanyag hiányra hivatkozva mondott nemet a megrendelésre. A MÁVAG másfélmillió pengő IMI kölcsön fejében a győri ipartelepét alkalmasnak találta volna a gumiabroncs gyártására, azonban a telephelyen a vastöltény hüvelygyártás miatt 126
