Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Áldozó István: Kísérlet az önálló repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére
áprilisától megkezdte a felkészülést az üzemanyag szivattyúk előállítására. Első lépésként a szerszámgéppark korszerűsítését kellett kivitelezni, ez meglehetősen költséges vállalkozás volt. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a budapesti üzem három darab nagy méretű Martin esztergapadot rendelt Németországból, egyet még április 4-én, egyet szeptember 17-én, egyet pedig október 11-én. A német kormány a megrendelést az Offenburg-Badenben található Hildenstoch nevű cégnek adta tovább. A következő évben, vagyis 1942-ben egy felületi csiszológépet rendelt a Csonka Gépgyár a Reichle und Knödler nevű szerszámgépgyárból. A gyár székhelye egyébként Heilbraun am Neckar volt.15 A magyar katonai és politikai vezetés gazdaságot központosító törekvését jól jelzi, hogy a licenc-szerződést már nem a Csonka Gépgyár és a Gamma gyár, hanem maga a Honvédelmi Minisztérium kötötte meg a németekkel. ANémet Birodalmi Légügyi Minisztérium egyébként a gyártás megindításáig vállalta az üzemanyag szivattyúk szállítását.16 A szivattyú gyártásának előkészületei azonban nem haladtak jól. A Weisz Manfréd Művek 1942. tavaszán meg akarta bízni a Csonka Gépgyárat négyezer darab üzemanyag szivattyú elkészítésével,17 erre azonban egyelőre még alkalmatlanok voltak. A Gamma cég viszont csak 1942. május 31-re jutott a felkészülésnek abba a fázisába, hogy havi 500 darab szivattyú elkészítését lehetségesnek tartsa. A repülőgépgyártás zavartalanságának biztosítása miatt a Dunai Repülőgépgyár a Robert Bosch G.m.b.H. stuttgarti cégéhez fordult az alkatrész beszerzése céljából. Ok azonban nem tudták a szállítást vállalni, ezért a megrendelését a Dreilinden Maschinenbau G.m.b.H-nál kellett alkalmazni. A Gamma gyár egyébként még keverék-szabályozót, légtelenítőt és hőmérőt is gyártott, s a gyártás technikai feltételeinek megteremtéséhez 5 millió pengőre volt szükség. A szivattyú gyártásának megvalósításához a szakértői számítások szerint legalább 10 millió pengős további beruházást kellett volna végrehajtani. Egy 1943. augusztusi miniszteri felmérés szerint a Gamma csak a befecskendező szivattyú bizonyos alkatrészeit állította elő.18 A tüzelőanyag szabályozó berendezés Magyarországon történő gyártásának meghonosítása elsőrendű érdeke volt Magyarországnak. Az 1943. február első napjaiban lezajlott megbeszéléseken ugyanis kiderült, hogy a Graetz cégnek összesen már csak 218 Magyarországnak szállítható üzemanyag szivattyúja van raktáron, a szükségletet így a Csonka János Gépgyártól kell beszerezni. A Fegyverkezési és Hadianyaggyártási Minisztérium Üzemanyag alosztálya 1943. március 23-ra kimutatást készített az üzemanyag szivattyú gyártás várható alakulásáról, valamint a Németországból történő beszerzés állapotáról19: Időpont (1943) Szükséglet (db) Raktári készlet (db) Csonka Gépgyárban gyártható mennyiség (db) N émetországból szállítandó mennyiség (db) Április 380 240 0 140 Május 170 0 170 Június 200 150 50 Július 200 210 Augusztus 200 210 A táblázatot vizsgálva megállapítható, hogy 1943. júniusáig a magyar motorgyártás nagyban függött a németországi üzemanyag szivattyú szállítástól. Ezért a Honvédelmi Minisztérium szakemberei sürgették a Csonka Gépgyárat az előkészületek befejezésére. Számomra 125
