Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Nagy Róbert: A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai. FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945

eszközt a RÁBA rendelkezésére bocsát, s intézkedett a szakemberek, mérnökök olaszországi képzési lehetőségeiről.

A Győrben nem előállítható alkatrészek tekintetében ismét ígéretet tett azok rugalmas olaszországi szállítására, melyeknek árai ez esetben sem térnek el a FIAT egyéb szokásos áraitól.

Némi változás mutatkozott a FIAT- tál szembeni költségtérítés tekintetében, amely a magyar légierőnek történő szállítások összegének 300000 pengő évi forgalomig 5%-a, 400000 pengőig 4,5%-a (300000 feletti résznél), 500000 pengőig 4%-a (400000 feletti résznél), és 500000 pengő felett 3,5 %-a.

Például amennyiben az évi forgalom 624000 pengő, úgy:

300000 pengő után 5%, azaz 15000 pengő,

100000 pengő után 4,5%, azaz 4500 pengő,

100000 pengő után 4%, azaz 4000 pengő,

124000 pengő után 3,5%, azaz 4340 pengő .

tehát:624000 pengő összeg után összesen 27840 pengő a licence-díj.20

Érdekes megemlíteni a szerződés 6. pontját, melyből kiderül, hogy abban az esetben, ha a magyar légierő közvetlenül Olaszországból szerez be FIAT pótalkatrészeket, úgy a torinói cég jutalékot fizet a Vagongyámak. Jutalékfizetést a kormány-kormány közötti közvetlen megállapodásokra garantálni nem tudott. E pont mindenesetre elárulja, hogy a magyar légierő, illetve LÜH függetlenül a győri javításoktól, amelyek úgy tűnik nem tudták kielégíteni szükségletek 100%-át, közvetlenül szerzett be olaszországi alkatrészeket.

Az 1937-ben megalakuló motor - és repülősárkány javító műhelyek még ebben az évben maximális kapacitással kezdték meg e tevékenységüket, és a repülőgépgyár megbízást kapott a teljesen magyar tervezésű WM-21 Sólyom közelfelderítő-repülőgép gyártására, melyet 1938-tól a MÁVAG és Weiss Manfred Művek-kel közösen a „RÁBA” is előállított (a háború végéig összesen 46 db készült el).21

1938-ban az itt javított illetve gyártott repülőgépek berepülése, kipróbálása hívta életre egy saját repülőtér megvalósításának gondolatát, melyet hamarosan a Győrhöz közeli Hecse- pusztán át is adtak.22 A repülőtérnek köszönhetően a javításra és felújításra váró repülőgépek így közvetlenül juthattak el Győrbe, illetve a munkálatok elvégzése után vissza egységeikhez. A repülőtér a felvidéki bevonuláskor fontos szerephez jutott, mivel többek között innen is felszálltak a légteret biztosító vadászgépek.

Az 1938-39-re elavulttá váló CR-32-es vadászrepülőgépek cseréje aktuálissá vált. A magyar kormány és a légierő a legmodernebb német gépek beszerzését tervezte ugyan, de a németek rugalmatlansága miatt az 1938-as repülőgép-beszerzési tárgyalások újabb olasz gyártmányú gép, a FIAT CR-42-es megvásárlását vetítették elő. Ez a típus bár jobb volt, mint elődei, csak átmeneti megoldást jelenthetett a légierő súlyos technikai és beszerzési gondjaira.

E gép mellett szólt az a tény, hogy a magyar repülők személyi állománya részben olasz- országi kiképzést kapott,“valamint a már repült, s a pilóták körében népszerű típusoktól (CR- 32, CR-30 ) az új gép csak kis mértékben különbözött.

116