Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Nagy Róbert: A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai. FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945
hazai modem repülőgépgyártás ezen kezdeti időszakában nagy jelentőségű, mellyel a magyar fél többször is élt. A FIAT ígéretet tett arra, hogy a „RÁBA” által nem gyártható pótalkatrészeket a győri gyárnak leszállítja és azoknak árát lehetőség szerint nem emeli a szokásos tarifa fölé. A FIAT által már nem gyártott alkatrészek tekintetében pedig a mindenkori ármegállapítást minden esetben külön vizsgálat előzi meg. Érdekes momentum egy harmadik fél megállapodásba való bevonása. Olyan alkatrészek esetében, melyeket sem a RABA, sem a FIAT nem gyárt, a bécsi illetőségű AUSTRO-FIAT- nak ad gyártási jogot. Ez természetesen nem vonatkozott a speciális gyárakban előállítható termékekre (egyes villamos berendezések, akkumulátorok). A szerződés értelmében az MVG a FIAT-nak évenként köteles volt fizetni a gyár és a magyar kormány, illetve a LÜH között létrejövő megrendelések, megbízások számlaösszegének 5%-át (300000 pengő értékhatárig), és 3%-át ezen összeghatár felett. Például 537000 pengő évi forgalom után a licence-díj: 300000 pengő után 5%, azaz 15000 pengő 237000 pengő után 3%. azaz 7110 pengő tehát összesen:22110 pengő.18 Mindezeken túl a FIAT részére további 6%-nyi licence illetékdíjat kellett fizetni, amely az AUSTRO-F1AT által szállított alkatrészek esetében 3%-ot tett ki. További költséget jelentett a Torinóból érkező tervek, rajzok négyzetméterenkénti 5 lírás összege. A fizetési kötelezettségek ellenőrzésére is gondoltak a szerződő felek, hiszen a „RÁBA” a LÜH felé történő szállításokról, megrendelésekről külön könyvelést volt köteles vezetni, melybe a FIAT-nak betekintési joga volt. Amennyiben a 3 évre szóló szerződést bármelyik fél felbontja, úgy azonnali leltár készítendő, és az MVG azonnal beszünteti az alkatrészek gyártását, és „megőrzi a titoktartás kötelezettségét”. A szerződés életbelépése után azonnal be is indult a repülőmotor-javító üzemrész, amely a modem technológiák és licence-ek átvételével megalapozta a modem repülőgépgyártás további győri lehetőségeit. A javítóműhely szerepe rendkívül fontos volt a magyarországi vadászrepülőgépek felújításában, javításában , melyet a műhely csúcsra járatása után nagyrészt el tudott végezni, csökkentve ezáltal a külföldi partnerrel szemben mindig is fennálló kiszolgáltatottságot. Éppen ezen okok miatt még ebben az évben felmerült a repülőgépmotorok mellett maguknak a repülőgépeknek (repülősárkányoknak) javítási lehetősége is. Ebben az irányban is megindultak a tárgyalások, amelyhez a jónak mondható olasz-magyar állami - és katonai kapcsolatok és a motorjavításban elért jó eredmények is segítséget adtak. A két vezérigazgató Dr. Lucio Nardi (FIAT) és Schnetzer Ágoston (MVG) újabb szerződése 1937. augusztus 4-én köttetett meg, a fél évvel korábbi megállapodás alapjainak fel- használásával. A FIAT a Vagongyámak engedte át a Magyarországra szállított és majdan szállítandó repülőgépek sárkányainak kizárólagos javítási jogát.19 A megállapodás a továbbiakban a 6 hónappal korábbi logikájára épült. Ismételten kötelezte a győri felet, hogy a javítások elvégzésére saját erőből önálló üzemet létesítsen. Hogy a javítások az olaszországihoz hasonló minőségben történhessenek, a FIAT valamennyi ehhez szükséges dokumentumot, rajzot, 115
