Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Nagy Róbert: A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai. FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945
bombatámadások azonban megpecsételték a gyár további sorsát, az üzemek az év során fokozatosan leálltak és 1944-45 telétől a kitelepítés megkezdésekor lényegében befejezte működését. A győri Magyar Vagon -és Gépgyár és a FIAT Művek kapcsolata (1937-1944) A titokban fenntartott légierő 1929-30 után jelentős fejlődésnek indult. A hazai repülő- gépgyártás fejlesztése mellett előtérbe kerültek a külföldi, főleg német és olasz beszerzések (FIAT CR-20-as vadászrepülőgép és Caproni Ca-101-es nehézbombázó repülőgép). Az olaszországi kapcsolat mindenesetre előrevetített egy hosszútávú együttműködést, amely ugyan kényszerből történt, mégis 1943-ig a magyar repülőgép-beszerzések meghatározó irányát jelentette. Magyarország 1936-ban a Légügyi Hivatal (LÜH) által előkészített légierő-felfegyverzés egyik első lépéseként Olaszországból FIAT CR-30-as és CR-32-es vadászgépeket vásárolt, melyek akkor már nem tartoztak a legmodernebb, élvonalbeli gépek közé, de a magyar légierő addigi technikai színvonalához képest mindenképpen fejlődést jelentettek, s ezen felül fejlődést és technikai fölényt eredményezett a szomszédos országok légierejéhez képest is.16 Ezen gépek beszerzésével párhuzamosan azonnal tárgyalások kezdődtek a Magyarországra érkezett és majdan megvásárolandó repülőgépek alkatrész-utánpótlásáról, - javításáról is. A tárgyalások magas szintig jutottak (LÜH) és hamarosan konkrét megállapodásokhoz vezettek. A magyar kormány, illetve a LÜH a győri Magyar Vagon - és Gépgyárat bízta meg a szerződések és licence-megállapodások kidolgozásával. Ahhoz, hogy ezt a komoly és valóban nagyszabású megbízást végrehajthassa, a korábbi dinamikus fejlődésen és a hadiiparban felmutatott eddigi eredményein túl a Vagongyárnak szüksége volt meglévő olaszországi kapcsolataira is. Az MVG 1928-ban licence-szerződést kötött a bécsi székhelyű AUSTRO-FIAT céggel, amely a FIAT birodalom egyik legnagyobb közép-európai egysége volt, s most újra remekül tudta kamatoztatni a már meglévő kiépült kapcsolatait. Hasonlóan jó itáliai kapcsolatokkal rendelkezett az 1935-ben a „RABA-t” magába olvasztó Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. is. Az első megállapodás 1937. március 5-én már a konkrét üzletfelek - a FIAT és a győri gyár - között jött létre. E szerződésben a FIAT a Vagongyámak engedte át a Magyarországnak szállított harci gépek motorjainak (CR-20, CR-30, CR-32) kizárólagos javítási jogát.17 A szerződés e.) pontja további együttműködések sorát vetíti elő, mivel így fogalmaz: „Jelen megállapodás az Olasz kir. kormány hozzájárulását feltételezve, alkalmazandó lesz FIAT gyártmányú más típusú motorok javítására nézve is, amely motorokat időközben a FIAT a magyar kormánynak /:és ezen keresztül a magyar légügyi szolgálatnak:/ fog szállítani.” A motorjavításra vonatkozó szerződés külön pontban tér ki egy javítóműhely létesítéséről, melyet a győrieknek a rendelkezésére bocsátott rajzok, tervek, eszközök segítségével saját erőből kell megvalósítania. Hosszútávú együttműködésre utal, hogy a megállapodás lehetőséget nyújtott a két gyár szakembereinek cseréjére. A magyar szakemberek Torinóba történő kiutazási lehetősége a 114
