Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945 - Kisalföldi Szemle 2. (Győr, 2006)

Bevezető

Bevezető

Kötetünk szerzője Weisz Ferenc 1920. augusztus 7-én született Magyaróváron, s iskoláit is itt végezte. 1934 és 1938 között a magyaróvári Vadásztöltény és Gyutacs Fémárugyárban dolgozott és tanult vasesztergályos szakmát.

1939. február 2-án vonult be Komáromba a 6/2 felderítő huszárhadosztályhoz. Még ez év március 14-én indultak Kárpátaljára, majd 1940 májusában Észak-Erdélybe. A Szovjetunió megtámadása után, 1941. szeptember 26-án a keleti hadszíntérre vezényelték a huszárokat.

Részt vett a jelinói és a brjanszki, majd a doni harcokban. A visszavonulás Galícián és a Keleti Kárpátokon keresztül történt. 1945. március 27-én esett fogságba, s 1951. december 24-én tért haza.

Közben az 1892-ben született édesapját — aki az Isonzónál 1917-ben 80%-os hadirokkanttá vált — 1945-ben Németországba telepítették ki, s a következő évben elhunyt. Hazajövetele után, 1952 januárjában visszakerült — 14 év után — a tölténygyár jogutódjához, a Mosonmagyaróvári Fémárugyárba. 1957-től a Halászi Mezőgazdaság Termelőszövetkezetnél dolgozott, s közben elvégezte a Csornai Mezőgazdasági Technikumot. Ezt követte az újabb munkahely a Mosonmagyaróvári Timföldgyárban, ahol eleinte ideiglenesen dolgozott, de végül nyugdíjazásáig maradt.

A frontvonalról írtak nemcsak érdekesek, s izgalmasak, hanem megmutatják a „dicsőséges” harcok szomorúságát, a katonák kiszolgáltatottságát, a halálfélelmet, a találékonyságot. Olvashatunk az egyszerű katonák humanizmusáról a véres harcok közben, bajtársaik megmentéséről, a polgári lakosság életének megóvásáról.

Az olvasó egy érdeklődő — sok esetben a túlélést elősegítő — ruszinul, ukránul, oroszul és németül is beszélő, a katonatársaiért felelősséget érző, hazatérni akaró emlékirat-íróval ismerkedhet meg.

Weisz Ferenc első írása, a „Hadifogságom története 1945. március 27-1951. december 24.” címmel a Halászi Helytörténeti Füzetek XIII. számában jelent meg 2000-ben.

A most megjelenő visszaemlékezés első, illetve második része a Szülőföldünk Honismereti, Helytörténeti és Néprajzi pályázaton 2001-ben és 2002-ben első díjat nyert.

Az emlékirat elkészítéséhez, a történetek felelevenítéséhez a szerző volt katonatársaival, feletteseivel, és a Hadtörténeti Múzeummal is élénk levelezést folytatott.

A szerkesztő