Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945 - Kisalföldi Szemle 2. (Győr, 2006)
III. rész. Kárpátalja 1939. március 13-án
III. rész Kárpátalja 1939 március 13-án Márciusban már kijártunk a nagygyakorló térre. Nagyon szép idők jártak. Többször szoktunk a pályán kettesével egy-egy kört vágtázni. A hóvirág már elvirágzott, az ibolya is kezdte hajtani a bimbókat. Március 13-án is kint voltunk a vágtapályán, kezdtük a lovaglást élvezni. Nem azt mondom, hogy mindenki az előírás szerint lovagolt, de már kezdték a tisztek jegyez- getni, hogy ki hogyan lovagol. Nálunk Lamos László főhadnagy és Abonyi törzsőrmester jegyzetelt valamit mindig a lovardában. Még mindig alaki kiképzést gyakoroltunk, meg a golyószóró alkatrészeit tanultuk. Széjjelszedni meg összerakni. Este minden ment mint máskor, öt órakor parancshirdetés, elmondták a másnapi foglalkozást. Utána csinálta mindenki a munkáját. Természetes, úgy mint máskor 9 órakor takarodó. Eppenhogy elaludtunk, 11 órakor beszólnak: Riadó! Ahogy a szakaszok készen vannak irány a raktár, felvenni a hadifelszerelést. Mikor mindent megkaptunk egy egész halommal volt. Visszamentünk a szobába, gyorsan átöltöztünk újba, a régit pedig vittük vissza a raktárba. Utána mentünk az istállóba, a nyergeket felmálházni. Mikor készen voltunk, alig bírtuk el a felmálházott nyerget. Azt mondták 63 kilogramm. Mindjárt megkaptuk a 120 darab élestöltényt és 2 darab kézigránátot. Még éleslövészeten sem voltunk, nemhogy kézigránátot dobtunk volna. Amikor minden készen volt zabolni kellett. Alig végeztünk, már jöttek a tartalékosok. Hozták a parasztok a lovakat. Az alakulatunknak voltak tartalék lovai, amiket munkára adtak ki. Nem kellett értük fizetni, de mikor értesítést kapott a gazdája, be kellett hozniuk a laktanyába. Addig használta. A szakaszokból századot csináltak. Igaz csak hármat, mert a negyedik a laktanyában maradt. A mi századunk lett a negyedik század, Lamos László főhadnagy századparancsnokkal. A helyettes parancsnok a hírhedt Jurcsek Béla főhadnagy volt, aki később Szálasi élelmezési minisztere lett. Borzasztó vaddisznó volt, a közlegényt senkinek sem nézte. Ha valami nem tetszett, végigvágta a lovagló korbáccsal. Még az őrmestert is megütötte, méghozzá a század előtt. Civilben Tata mellett volt neki birtoka. Az első szakaszt Hídvégi László hadnagy, a mosonmagyaróvári Akadémia docense, a másodikat Berczeli Imre akadémiai tanársegéd, a harmadikat Vicz Miklós hadparancsnok őrmester, a negyediket pedig Simái Miklós hadparancsnok őrmester vezette. Simái meg Vicz Miklós hadparancsnok őrmesterek zsidók voltak. Még akkor az első zsidótörvény értelmében még nem vették el a zsidók rendfokozatát. Reggel 8 órára már jöttek azok a tartalékosok, aki közelebb laktak. Ahogy jöttek, úgy szerelték fel őket és máris megkapták a beosztásukat. Nemsokára jöttek földiek is Ovárról, Halásziból. Szitás János, Heveder Géza, Fazekas Jancsi, Hazek Imre, Német Jóska, Fazekas Jóska, Hegyi Karcsi. Majdnem egy raj lett volna belőlük. Csak az volt a baj, hogy mindenki a kiképzése szerint kapta a beosztást. így azt lehet mondani, hogy a századon belül mindegyik más-más szakaszba került. Délután félkettőre elkészült a menetszázad, minket újoncokat is elosztottak mind a négy szakaszba. Én összekerültem az Árminnal meg a Főcén Jóskával. 18
