Göcsei Imre: A szögesdrót mögött. Egy hadifogoly naplójából - Kisalföldi Szemle 1. (Győr, 2001)
Először a szögesdrót mögött (Bocholt)
volna, hogy ennyit jelent a jó szakács és az ügyesen megoldott főzés. A december azért is hozott változást, mert a tábori papunkkal kinn jártam a városban a ferencesek lebombázott rendházában, ahol megismerkedtem Páter Kasperrel, aki elmondta, hogy néha jó lenne a segítség nekik, mert kevesen vannak és sok a munka. Ezért elhatároztuk egyik volt tanítványommal Misóczki Jóskával, aki szintén hadapród volt, hogy amikor ráérünk délután kimegyünk a városba és segítünk, amit tudunk a pátereknek. Mindezt azért terveztük, hogy németek között legyünk és tanuljuk a német nyelvet. Később, amikor megszöktünk ennek igazán nagy hasznát vettem. Mikor páter Kasper megtudta, hogy én civilben középiskolai tanár vagyok, elvitt a gimnáziumba, ahol összeismertetett Dr. Semmelmann-nal, a gimnázium földrajztanárával, aki meghívott a lakására és szakkönyveket adott, hogy olvashassak. Igen kedves ember volt, akivel szakmai kérdésekről és sok másról is igen jól elbeszélgettünk. így most már aránylag gyorsan telt az idő. Minden második nap dolgozni mentem a szakaszommal. Decembertől már kevés volt a munka, mert a benzintöltő állomás csapjait leszerelték és Hamburgba vitték. így kevesebb munkásra volt szükség, de azok is már gyakran 11 órakor bevonultak. A szolgálat pedig minden negyedik nap került rám. Gyakrabban mentem ki a rendházba, ahol mindenféle munkában segítettünk. Egyszer a kertet ástuk, máskor a romokat takarítottuk el vagy betonoztuk a kápolna tetejét. A ferencesek úgy osztották be a munkát, hogy ha valahol ketten dolgoztunk, oda egy barátot és egy magyar hadifoglyot küldtek. Ez azért volt jó, mert csak németül beszélgethettünk, ami segítette a tanulást. Közben meglátogattam Dr. Semmelmann barátomat is. December elején egy hölgy érkezett Magyarországról a táborba, Károlyfalvi Béla evangélikus lelkész nővére. Tőle sokmindent megtudtunk a magyarországi viszonyokról. Ezek kissé megnyugtattak bennünket. így az is, hogy a táborból küldött lapjaink még mindig nem jutottak haza, így hát választ sem várhattunk. Ez a bizonytalanság elkeserített mindenkit. A sok változás, az elfoglaltság, a kimenő, a munka a ference39
