Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

XIV. A két hajdani barátnő további életútja

Pest, 1840. július 11. Meszlényi Terézia Tanárky Augusztához Kossuth iránt táplált érzéseiről

444 és a pesti társasági élet eseményeiről. Pest[,] [1840.] nyárhó (július) ll

kén Kedves lelkem Gusztám! Elválásunk

445 reám milly hatást tett, azt tapasztalt szeretetemből 444 Mai ismereteink szerint ez a legkorábbi hitelesnek tekinthető forrás, amely Kossuth és későbbi felesége kapcsolatáról tanúskodik. A napvilágra került új adatok miatt át kell értékelnünk azt a korábbi vélekedést, amely szerint Meszlényi Terézia és Kossuth ismeretségére vonatkozóan Kossuth unokahúgához, Vachott Kornéliához írott, 1840. júl. 21-én kelt levele lett volna az első megbízható bizonyíték. (Vö. Kossuth Lajos iratai, 645. 1. 6. jegyzet) Mivel Teréz levele alapján valószínűsíthető, hogy Tanárky Augusztának Pestről történő elutazása, vagyis július 6a előtt is tudomása volt barátnőjének Kossuthhoz fűződő, egyre mélyülő vonzalmáról, megismerkedésük föltételezhető időhatárait nyugodtan tovább szűkíthetjük. 1840. júliusának első napjaiban, sőt talán már június utolsó napjaiban bizonyosan ismerhette egymást a két magányos, de társat kereső fiatal. Nézetünk szerint azonban első találkozásukra nem sokkal Kossuth börtönből való kiszabadulása után, vagyis még 1840 májusában, esetleg talán június első napjaiban kerülhetett sor. Az ennél korábbi ismeretség nyugodtan kizárható. Tanárky Gyula naplójában félreérthetetlenül fogalmaz, amikor a megismerkedés időpontját a szabadulás utánra teszi. „...Mint lett meg az ismeretség Kossuthtal, midőn a fogságból kiszabadult..." - ezt olvashatjuk a hiteles szemtanú naplójában. Az önkéntes emigrációt választó Tanárky Londonban, 1858 júniusában, közel 20 évvel korábban történt emlékeket elevenített föl, Kossuthnéval történt „kedélyes beszélgetése" során. (Tanárky Gyula naplója, 67.) Érdekes, hogy a közös emlékek fölelevenítésére éppen júniusban, tehát a Kossuth-házaspár megismerkedésének lehetséges évfordulója alkalmából került sor. 44í Unokabátyjának, Tanárky Gedeonnak 1840. október 24-én írott levelében Tanárky Auguszta pontosan megírja, hogy édesanyjával együtt mikor távoztak el Pestről a Győr vármegyei Szemerén lévő birtokukra. Hogy „... oda hagyám Pestet. Az Jullius 6-ikán történt, regvei 7 óra tájban." - írja. (T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 54.) Mintegy fél évvel később, 1841. július 25-én, szintén unokabátyjának említi: „Egy éve alig múlt, hogy Pestről elköltöztünk". (T-ir. XXV. uo. 57.) A politikai nyilvánosság terén és Üllői úti irodalmi szalonja révén a pezsgő magyar irodalmi közéletben is széleskörű ismeretségi körrel bíró Bártfay László író és irodalomszervező, a Károlyi család ügyésze (1797-1858), aki Károlyi György gróf (1802-1877) titkáraként a reformkori ellenzéki mozgalmakban is jelentős szerepet játszott, forrásértékű, de mindmáig csak részben kiadott naplójában, 1838-40-ben többször tesz említést Tanárky Gyuláról. így például 1838. augusztus l-jén és 14-én (Bártfay László naplójából. 1. 1838-1841., 2. 1849-1851., és válogatott levelei Kölcsey Ferenchez. Bp., 1969. I. 45., 109.), 1839. június 21-én, 1840. január 15-én és 19-én, augusztus 10-én. (Bártfay László naplója. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Quart. Hung. 1122 VI. fol. 14. 3., Vffl. fol. 14. 5., IX. fol. 13.) (Értesülésem szerint Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa készíti elő kiadásra a Bártfay naplót.) Szoros munkakapcsolatban állt vele. Auguszta bátyját, a jogot végzett Gyulát (1815-1887) ugyanis szintén szoros szálak fűzték a Károlyiakhoz. (Tanárky Gyula naplója, 6-7.) A gr. Károlyi Lajos ( 1799-1863)-féle uradalom jószágigazgatójának, a jeles gazda és kiváló juhászati szakértő Klauzál Imrének (1799-1847) a titkára volt. Először Tótmegyeren tevékenykedett, majd az uradalom jószágkormányzóságának átköltözésével a Vas vármegyei Rohoncra került. A megbízható Bártfay 1840. július 4-i bejegyzése a két testvér, Auguszta és Gyula édesanyjáról, Tanárkynéről, valószínűsíti, hogy az özvegy Tanárkyné és leánya ekkor még Budán tartózkodott. (OSZK. Kt. Bártfay László naplója. Quart. Hung. 1122 IX. fol. 13. 1.) Tanárky Auguszta idézett leveléből azt is megtudhatjuk, hogy a 21 éves Auguszta 1838 nyara és 1840. július eleje között édesanyjával, Tanárky Sándorné, szül. Török Mária Teréziával (1788-1858) mintegy 2 évet töltött el Budán, illetve Pesten. Atyja, Tanárky Mihály Sándor (1784 -1839), az ekkor már nyugalmazott királyi őrnagy és hadtörténész, az MTA tagja (1. 1837, r. 1838) ez idő tájt Budán élt. Lakása a Tabánban volt, a Fő utca 574. szám alatti, ún. Czekő-házban. (Magyar Tudós Társasági Névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, 1839. 78.) A szülők egymáshoz való viszonya - legalábbis a korábbi évtizedek során - meglehetősen zavaros,