Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

XII. Terézia megítélése a kortársak körében

Kossuth „fennhangon sírt, zokogott", a sírnál pedig csaknem lerogyott.

370 Hogy menynyire megrázta nejének elvesztése, az két hónappal elhunyta után, Nemeskéri Kiss Miklósnak írott leveléből tökéletesen kiviláglik: „Kevés ember képes csak sejtetni is a viszony bensőségét, amely engem elhunyt nőmhöz csatolt volt. Annak jelzésére az emberi nyelv még szót nem ismert. Mi ketten egy lények valánk. Egymásnak, egymásban élünk. O meghalt, s én, hátramaradt rom, úgy érzem magam, mint az eleven halott, ki csak annyiban él, hogy szenved kimondhatatlanul! Mások bízhatnak az idő kezében, hogy, ha nem gyógyít, legalább enyhít. Az én fájdalmam enyhítést nem ismer. Minden új perc újabb szenvedés. Egyetlen reményem volt. Az, hogy nemsokára utána megyek.. ."

371 Meggyőződésünk, hogy korántsem enyhe túlzás, hanem a tökéletes házasság költői körülírása Meszlényi Terézia kevés védelmezője egyikének, Molnár Györgynek

372 az a megállapítása, hogy Kossuthné „férjéhez tapadva", az „egy test — egy lélek" elve alapján, tökéletesen összeforrt vele. A színész szerint „őrködő angyalként" a veszélyes pillanatokban is védte, gondozta, s mint „Magyarország méltó nagy asszonya", megtartotta férjét a nemzetnek.

373 Bár nézetünk szerint házasságuk 25 éve alatt Teréz számos alkalommal befolyásolta rossz irányban a naiv és hiszékeny Kossuthot, s ez nem egy esetben a magyar érdekek, „a' haza nag}' ügye" sérelmére történt, igazán lényeges kérdésekben azért Kossuth szava volt mindig a döntő. Ok ketten azonban lelkileg eggyé váltak, életközösségük eszményinek volt tekinthető. 0 Tanárky Gyula naplója, 313. (Génua /Genova/, 1865. szeptember 4.) 1 H. K. G.: A vőlegény: Kossuth Lajos. Magyar Nemzet, 1986. jan. 20. 2 Molnár György (1830-1891) - színész, rendező, a budai Népszínház alapítója. '

3 Rabati, 2005. 35.