Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XII. Terézia megítélése a kortársak körében
szép nő. 333 Széchenyi ezért, igen kíméletesen, egy korabeli naplójegyzetében figyelemre méltó személyiségként jellemezte. 334 Rossz hírnevét már az 1840-es években megalapozta az ellenzék körében. Nagy figyelmet keltő esküvőjükről több kortárs is megemlékezett. Széchenyi István, amikor értesült Kossuth és mátkája házasságkötéséről, szűkszavúan „szegény tatár"-nak nevezte naplójában későbbi politikai ellenfelét. 335 A csipkelődő megjegyzés arra utalt, hogy az újsütetű férj bizony nem járt jól a fiatal menyecskével, mert annak nem éppen előnyös külseje mellett egyénisége sem hibátlan. 336 Széchenyi tulajdonképpen arra a mondásra célzott, amely eredetileg Kisfaludy Károly A. bánkódó férj és Vörösmarty Mihály S%ép asszony című verséből származott. Az elhíresült mondás szerint, amely mindkét költeményben megjelenik, a tatárjárás idején elrabolták egy földesúr feleségét. Mikor a férj tudomást szerzett az esetről, felsóhajtott: „Szegény tatár!" 337 Erdélyi János, (Vachott Kornéliának, Kossuth unokahúgának vőlegénye), aki menyasszonya révén alaposan kiismerhette Teréz nehéz természetét, szintén féltette barátját a Meszlényi Teréziával kötött esküvő miatt. Két héttel a menyegző után költőtársának, a saját örömére verselgető Szemere Miklósnak írott levelében így aggályoskodott: „Kossuth Lajos férj lőn e hónap 9kén, s köztünk — négy szem közt legyen mondva, igen félek, remegek miatta, s óhajtom, hogy én csalódjam, s ne ő, mert őt igen tisztelem, s mindenre érdemesítem. Ezt velem semmi más nem mondatja illy titokképen, mint azon szemes psychologiai tapintat, mellyel az embereket régóta tapasztalgatom." 338 A Meszlényi Teréziára vonatkozó hátrányos, elítélő vélemények túlnyomó része a negyvennyolcas emlékiratokban és naplókban látott napvilágot. A kortársak általában kiállhatatlannak tartották, nehezményezték túlzott aggodalmaskodását, közvetlennek egyáltalán nem nevezhető egyénisége miatt pedig idegenkedtek tőle. 339 Leginkább A Kossuth iránti rajongó, elfogult szemléletű régebbi történetírás felesége külsejét is jóval előnyösebbnek festette le a ténylegesnél. Egyik életrajzírója Terézt „viruló szépségű" nemes hajadonnak írja le. (Dr. Magyar Győző: Kossuth Lajos élete. Bp., 1909. 22.) Sokkal óvatosabban fogalmaz Gracza György. „Bájos"-nak láttatja ugyan Kossuth jövendőbelijét, de azért „férfias szépség"-ként való jellemzése már visszafogottabb lelkendezésre utal, és kevésbé előnyös külsőt sejtet. (Gracza György: Kossuth Lajos élete, működése és halála. Bp., 3. kiad. 1903. 34. A valóságot jól tükrözi Féja, aki így fogalmaz: „[Meszlényi Teréz] nem volt sem szép, sem gazdag." (Féja, 1982. 48. Idézi Fazekas, 2004. 98.) 334 Hermann, 2002. 23. 335 Idézi Fazekas, 2004. 71.; vö. Hegedűs, 2002. 392. 336 Fazekas, 2004. 71. 337 Uo. 338 Erdélyi János - Szemere Miklóshoz. Budavár, 1841. jan. 17. Erdélyi János levelezése I. 142. (Meg kell jegyeznünk, hogy Erdélyinek ez a túlzott aggodalmaskodása teljesen alaptalannak bizonyult. Alig egy hónappal a házasságkötés után, február 22-én Vörös Antal arról tájékoztatja levelében Wesselényi Miklóst, hogy a házasság nagyon jót tett Kossuthnak, jó kedélyű, már-már gyerekesen vidám és kiegyensúlyozott lett. Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez, 18081860. 1. Bp., 1943. 375. Idézi Fazekas, 2004. 98. 1. 4. jegyzetében.) 339 Fazekas, 2004.71.
