Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XII. Terézia megítélése a kortársak körében
volt nem könnyű természetű társához. Mellette mindhalálig hűségesen kitartott. 327 Amikor Teréz gyógyíthatatlan, szörnyű kínokkal járó betegségében a halálos kórral viaskodott, férje „példádan szeretettel és önfeláldozással" ápolta. 328 Tanárky ismét csak a legjobb bizonyítványt állítja ki Kossuthról: „olyan férjet minő Kjossuth] heted hét országon kell keresni!" 329 Olyan odaadóan és hűségesen viselte gondját, és próbálta fájdalmát enyhíteni, hogy környezete már az ő megbetegedésétől is tartott. Veszélyesnek ítélték, „hogy azon példátlan gyengédségnél fogva, mellyel férje iránta viseltetik, 's mellyel egyéb kezet mint a' magáét ápolásához alig hagy nyúlni, még majd ez is betegségbe rántatik". 330 A népszerű Kossuth-életrajz szerzője, Hermann Róbert óvatosan még azt is megkockáztatja, hogy a nagypolitikában fesztelen és megalkuvást nem ismerő politikus otthon bizony, a Teréz által számára biztosított meleg családi fészekben, cserébe a számára a közéleti aktivitáshoz szükséges nyugodt körülmények juttatásáért, szinte papucsként viselkedett. 331 Ha ezt a nem rossz szándékú, de epés tételét nem is osztjuk, annyit azért megjegyezünk, hogy igen határozott magatartása és erőszakossága miatt némi joggal vélhette úgy már a kortársak nagy része is, hogy házasságukban Teréz asszony szava a meghatározó, s Kossuth mindenben aláveti magát akaratának. 332 Nem véletlenül volt olyan rossz Terézia híre a 48-as nemzedék tagjainak körében ugyanúgy, mint majd az emigrációban. Kossuth életrajzai általában megemlékeznek feleségének házsártos természetéről és — egy-két édeskés, a valóságtól elrugaszkodó népszerű életrajztól eltekintve — azt is érzékeltetik finoman, hogy Meszlényi Teréz enyhén szólva nem volt különösebben ,if> Mint érdekességet, e helyütt kell megemlítenünk, hogy Deák István, elismervén ö is, hogy valóban „mintaférj" és derék családapa volt, nem tudja megbocsátani Kossuthnak, hogy a legválságosabb időben magára tudta hagyni családját, és egyedül hagyta el az országot. Deák magánéleti titkot sejtet Kossuth e nehezen megindokolható lépése mögött. (Deák István, 1983. 353.) 327 MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához, London, 1858. május 7. 328 Hogy milyen szorosan kötődött Kossuth szeretett nejéhez, arról szintén Tanárky Gyula leírásából értesülhetünk. Mindvégig mellette volt és gondosan ápolta. Mint erről naplójában beszámol, a hűséges titkár maga kérte Kossuthék torinói orvosát, Bertit, hogy Teréz betegségének utolsó fázisában, amikor a rák kínozta beteg teste már oszlásnak indult, próbálja meg elérni Kossuthnál, hogy „ne háljon legalább egy szobában nejével, mialatt ez utóbbi ilyen borzasztó feloszlás alatt van." Tanárky Gyula naplója, 308. (1864. november 19.) De az „Öreget" nehezen lehetett meggyőzni. Szobáiban „nejével együtt napot-éjjelt tölt" (Uo.) 329 MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához. London, 1862. okt. 8. 330 MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához. Torino, 1864. márc. 12. 331 Tanárky Gyulának módjában állott igen közelről, saját otthonában megszemlélni a naplójában „Mámi"-nak, illetve „Öreg"-nek emlegetett Kossuth házaspár már-már idillinek nevezhető kapcsolatát. Úgy tapasztalta, hogy „a házi kör dominiuma egészen az övé volt, bár azon túl a nagy dolgokra nem terjedt ki, mint azt egykor sokan balul hivék" Terézröl. (TGY: Napló. 23. kötet, 105. 1885. július 21.) 332 Hermann, 2002. 23.
