Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
X. A rejtélyes házasságszerző: László Ferencné
Kiss naplóját tanulmányozva kiderül, milyen jelentős közéleti szerepet játszott az 1840-es évek első felében az özveggyé vált és tehetős idős hölgy. Szinte mindenütt jelen volt, legtöbbször hűséges és mellette becsületből kitartó barátjával együtt, ahol bármi történt a mozgalmas és változatos formákat fölmutató reformkori társaséletben, Pest-Buda pezsgő kulturális és politikai életében. A reformországgyűlések érdekesnek tűnő küzdelmei és vitái is érdekelték. így lehetett szenvedő részese az 1839/40. évi pozsonyi diéta kerületi ülésén, 1839. augusztus 3-án, éppen Felsőbüki Nagy Pál beszéde közben, a karzat megroggyanásának. 274 Az 1837-ben létrejött Pesti Magyar Színház előadásainak rendszeres látogatója volt. Igazi lételeme azonban a társasélet szervezése volt. A házában rendezett összejöveteleken szívesen látott vendégek voltak — tiszteletükre olykor nagy ebédeket is adott — a reformellenzék kimagasló képviselői, így Kossuth családjával, Deák Ferenc, Bezerédy István, Klauzál Gábor, Palóczy László, valamint az irodalomszervező Döbrentei Gábor. 275 A Kossuth családhoz fűződő bensőséges viszonyáról már volt szó. Nem véletlen tehát, hogy az ellenzéki politikus mindhárom gyermekének keresztelőjén személyesen jelent meg Lászlóné. Kossuthékkal való, egyre szorosabbá váló barátságáról tanúskodik, hogy — noha maga római katolikus vallású volt - Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia gyermekeit, Ferencet, Vilmát és Tivadart keresztanyaként ő tartotta keresztvíz alá. 276 A kormányzat részéről rebellisként számon tartott Kossuthtal és családjával való tüntető azonosulás és barátkozás hűen tükrözi, milyen elkötelezett híve volt Lászlóné a reformeszméknek, a nemzeti megújulásnak. Természetesen a reformkori rendezvények, házi mulatságok, vendéglátások, esküvők és keresztelők ugyanúgy színterei és megjelenési formái voltak a korszak változatos társaséletének, mint a magyar történetírás és irodalomtörténet-írás által jóval nagyobb figyelemben részesített és sokkal közismertebb bálok, kaszinók és egyletek, irodalmi szalonok és jótékonysági rendezvények, koncertek. A szereplési vágytól sem mentes idős hölgy a keresztelői szertartások során az ellenzék olyan közismert képviselőivel kerülhetett érintkezésbe, mint Pulszky Ferenc, Eötvös József, Klauzál Imre és Fáy András. Közéleti tettvágya és hazafias áldozatkészsége ismeretes volt kortársai körében. Az egykorúak szerint „mindenütt ott volt, hol a társas téren jót, nemeset kelle tenni a hazai míveltség s a nemzetiség érdekeiben." 277 Mint egyszerű részvényes, tagja volt az Almanach Társaságnak, amely az 1840-es években kiadta a Nemzeti Almanach I. és II. 274 Kiss Károly naplója. OSZK Kt. Quart. Hung. 2014/4. 39. lev. 275 Kiss Károly naplója, 1841. dec. 11. OSZK Kt. Quart. Hung. 2014/3. 60. lev. és u.o. 1841. jún. 20. Quart. Hung. 2014/4. 32. lev. 276 Kiss Károly naplója. OSZK. Kt. Quart. Hung. 2014/4. 57. lev., uo. 2014/3. 26. lev. és uo. 2014/4. 28. lev. 277 Kiss Károly nőrokonának és barátnéjának emlékét e szívből jövő szavakkal elevenítette föl a Magyar Tudományos Akadémia kisgyülése előtt a jeles hadtudományi szakírót búcsúztató emlékbeszédében Toldy Ferenc. Toldy Ferenc: Gyászbeszéd Kiss Károly felett. (Juhász, 1984. 20.)
