Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
X. A rejtélyes házasságszerző: László Ferencné
kötetét. 278 A Társaság abból a célból alakult, hogy a magyar olvasóközönség igényeit magas szinten elégítse ki, s ízlését színvonalas kiadványok megjelentetésével formálja. 279 Törekvései között szerepelt, hogy „a fokonként emelkedő nemzeti fejlődés,.. .s a honi írók iránt növekedő figyelem növelésére hasson." 280 Lászlóné a kor népszerű szobrásza, Ferenczy István által tervezett, a kortársak által is erős kritikával fogadott, fehér márványból készítendő Hunyadi Mátyás emlékszobor felállításához két ízben is jelentős összeget ajánlott föl. 281 Legismertebb és legnépszerűbb ténykedése azonban, amellyel kortársai elismerését, sőt tiszteletét is méltán vívta ki, a jótékonykodás volt. Áldásos tevékenységét főként a városi szegénység, elsősorban a Budán élő nélkülözők támogatására 1817ben, Pesten létrejött ikerintézményével 282 egy időben megalakult Budai Jótékony Nőegylet keretében fejtette ki. A nőegylet tagjai között, számos fő- és köznemesi származású hölgy mellett, igen jelentős volt az előkelőbb, tehetősebb budai polgárcsaládokból kikerült női tagok aránya is. „László szül. Szűcs Józsa" már a kezdetektől szerepet vállalt az egylet helyi vezetésében. Az V. kerületi Tabánban ő lett az egyik választmányi tag. 283 Az Ofner und Pester Zeitung 1829. szeptember 27-i száma közli azoknak az önzetlen adakozóknak a listáját, akik évi járulék fizetésére kötelezték magukat. Az aláírók között, főként arisztokrata hölgyek társaságában, szerepel „László Szütsné" neve is. 284 Több mint három évtizeddel később, 1857-ben, változatianul a választmányi tagok sorában találjuk az immár koros hölgyet. 285 De nemcsak szűkebb lakóhelye szegényeire volt gondja. Kiss Károly följegyzése szerint például egy alkalommal az Arad megyei szegények felkarolására is küldött 100 forintot. 286 Méltán írhatta róla tehát kortárs tisztelője: „Neve egykor és sok éven át Budapest szegényei ajkain imádság vala a szenvedők közanyjáért". 287 A 19. század első felének, s természetesen a reformkornak egyik leglelkesebb, a nemzeti célok érdekében áldozatot hozni mindig kész - nem főrangú - honleánya, 278 Nemzeti Almanach 1842. Második év. Budapest, 1842. 315. 1840-4l-ben barátja és távoli rokona, Kiss Károly volt az Igazgató választmány elnöke. Uo. 311. 279 Az Almanach Társaság „előrajzát" a Társalkodó közölte (1839. dec. 29. 103-104. sz.). 280 Uo. 281 Hivatalos jelentés Mátyás király emlék-szobra ügyében. Kimutatása Mátyás Király emlék-szobrára 1841-dik évi martius 21-ig Pesten az egyesület pénztárába befizetett ajánlatoknak. Pesti Hírlap, 1841. március 24., 24. Először 16 pengőforintot, majd további 32 pengőforintot szánt az özvegy Lászlóné Szüts Jozefa a végül is meg nem valósult emlékműre. 282 A Pesti Jótékony Nőegylet megalakulásáról lásd: Tóth Árpád: Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Bp., 2005. 59-62. 283 Országh Sándor: A Budai Jótékony Nőegylet 1817-1897. Bp., 1898. 21. 284 I. m. 43. 285 Uo. 60. 286 Kiss Károly naplója. 1838. április 20-i bejegyzés. OSZK Kt. Quart. Hung. 2014/4. k. 22. lev. 287 Toldy Ferenc akadémiai tagtársát búcsúztató gyászbeszéde: Kiss Károly, 1984. 20.
