Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

X. A rejtélyes házasságszerző: László Ferencné

pok óta akadozott, feltehetően Teréz lekötöttsége miatt.

259 Auguszta ez alkalommal tudta meg, hogy a keresztapaságot Deák Ferenc vállalta el,

260 míg Lászlóné lett az újszülött keresztanyja. A szemerei leány naplóját figyelmesen olvasva körvonalazódni látszanak Kossuth és majdani felesége, a hovatovább 31. életévébe lépő Meszlényi Terézia megismerkedésének eddig még homályban maradt részletei. Nézetünk szerint Lászlóné, várfogságra ítélt fiatal nő, aki a Kossuth családdal baráti viszonyban volt, 1889-ben napvilágot látott emlékiratában egy rövid mondatot szentel neki. Annyit ír róla, hogy „a szerencsétlen véget ért" Huszárné Meszlényi Irén többször fordult meg pesti házukban. (Küzdelem, bukás, megtorlás 2. 259260.) Vachott Sándorné még fiatalabb korában, 1843 őszén ismerhette meg, amikor Irén még csak 17 éves volt. Fáy András nevezetes fóti borházát a reformkor számos hazai író- és politikai kiválósága rendszeresen látogatta. Egy ilyen szüreti összejövetelen, amelyen Deák Ferenc, Kossuth Lajos és neje, Kossuth nővéreivel együtt, továbbá Vörösmartyék, Bajzáék, Szemere Pálék és mások is jelen voltak, Teréz elvitte húgát is. (Vachottné, 1887. I. 201-203.) Az egyetlen fönnmaradt egykorú följegyzés, Kiss Károly már említett naplója a 15 éves Irénről tesz említést. (Kiss Károly naplója. OSZK Kt. Quart. Hung. 2014/4. k. 58. lev.) Bizonyos jelek arra utalnak, s ezt a föllelhető források - számuk igen csekély - is alátámasztják, hogy Irén könnyelmű, ledér életet élő nő volt, akit a családja legszívesebben letagadott volna. Föltételezésünket alátámasztja Meszlényiné Kossuth Zsuzsának Pestről az emigrációba kényszerült testvéréhez, Lajoshoz írott levele, amelyben tájékoztatja bátyját felesége testvéreinek a sorsáról is: „Irént a szerencsétlen elvetemültét felkaroltam, midőn mindenki elhagyá, meg kísérlettem őt vissza vezetni a becsület útjára. Látni fogja T-[eré]z kezemnél lévő nyugtatványaiból, mit tettem érte. Több hónapig fizettem lakást... Ételét legnagyobb figyelemmel konyhámról küldöztem, orvosát, gyógyszereit, bába asszonyát, becsületinkben álló minden adósságát kifizettem. Eltemettem holtan szült törvénytelen gyermekét. Megtettem mindent s midőn kigyógyult, férjéhez szállítottam hol kibékülni ígért. De ott csak 3 napig maradt, onnan visszatérve egy kóbor színész társasághoz állt, s ezzel hordja szét az országban a gyalázatot, melyet Pesten hozott." (Meszlényiné Kossuth Zsuzsa levele Kossuthnak. Pest, 1851. augusztus 22. Rabati, 2005. 232.) Olyan közismert volt a fiatal nö könnyűvérüsége a Tanárkyak körében is, hogy a Kossuth környezetében élő, a család bizalmasának számító Gyula, amikor Kossuth egyetlen leányának, Vilmának (1843-1862) a könnyelműségét érzékeltetni kívánta, önkéntelenül is Irénhez hasonlította őt. „Könnyű természetű egy kicsit à la Irene" - írta róla. (MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához. London, 1858. április 20.) Van még egy ugyanebből az évből származó, néhány hónappal későbbi adatunk arra vonatkozólag, hogy a teljesen lezüllött fiatalasszony hogyan csúszott lefelé a lejtőn, s került egyre szégyenteljesebb állapotba. Tanárky Gyula húga egyik leveléből értesül anól, hogy „Irene koldulgat Győr körül." (MOL R 195 Tanárky Gyula /a továbbiakban: TGY/: Napló. 6. kötet, 148. 1858. szeptember 29.) Mikor erről Teréznek említést tesz, Irén nővére indulatosan fölfortyan, több ízben is megismételve: „csakhogy el nem tud veszni." (MOL R 195 TGy: Napló. 6. kötet, 163. 1858. október 25.) Bár semmiképpen nem menti, de mindenesetre némiképp érthetővé teszi Kossuthné szenvedélyes kitörését, hogy a legfiatalabb Meszlényi testvér igen sok gondot okozott hozzátartozóinak, és szégyent hozott fejükre. A feslett erkölcsű Irén dolgai nyilvánvalóan terhesek voltak a mélyen vallásos, nagyrabecsült Meszlényi család tagjainak számára. Nyilván ezért maradt olyan kevés rá vonatkozó forrás az utókorra. Irén volt a család fekete báránya; a família visszaemlékezői öt rendre kihagyták a családi legendáriumból. További sorsáról, elhalálozásának körülményeiről és idejéről nincsenek följegyzések. 259 Vö.78.1. 357. jegyzetével 260 Deák Ferencen kívül - miként erről már szó volt - a hazai reformmozgalom két kiemelkedő alakja, Bezerédj István és Klauzál Gábor tartotta a keresztvíz alá Kossuth első fiát. (Kiss Károly naplója. OSZK Kt. Quart. Hung. 2014/4. k. 57. lev.)