Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

V. A kijátszott barátnő: Tanárky Auguszta és naplója

tizennégy szobás, magas földszintes barokk stílusú kastélyában.'

78 A kiterjedt ménfői puszta volt a megyei tisztikar élén álló első alispán Győr megyei birtokainak központi magja. A zálogban bírt (inscriptionális) birtok 1924 holdat tett ki.

179 Az idős alispán, hivatali pályájának felfelé ívelő időszakában, másodalispán korában (1823-1828), még szemtanú tisztségviselőként, közvetlen közelről figyelhette meg Auguszta anyai nagyapjának a megyei tisztikarban végzett tevékenységét. Anyai nagyanyja, Györgyi Erzsébet pedig talán annak a Györgyi Pál királyi tanácsosnak (1748-1828) volt a lánya,

180 aki 1816-tól 1828-ig töltötte be a megye első alispáni tisztségét.

181 A konzervatív, s a nemzeti haladás ügye iránt általában közömbösnek mutatkozó alispán otthonában Auguszta — saját bevallása szerint — többször tesz kísérletet arra, hogy észérvekkel meggyőzze az öreg Bezerédyt maradi nézeteinek tarthatatlanságáról, az új eszmékkel szemben elméjét befogadóképesebbé formálja, s a reformpártiak közé, a nemzeti megújulás és a magyar nyelv ügyének előmozdításáért vívott küzdelem táborába csábítsa. „Nevetnél — írja unokatestvérének — mind harczalak én egyedül (még hozzá első alispányunk asztalánál), Pesti magyar színház, s' egy szóval a' jó ügy mellet: — ollyankor ahajtnék K... Lajos,

182 vagy más lelkes fiatal ember szónoklatával bírhatni, hogy azt miről fogalmok sincs, megmagyarázhatnám..."

183 De Auguszta nemzeti buzgalmából táplálkozó indokai a család maradi, udvarhű légkörében nem találtak megértésre. „Töbnyire anyi példák, s' ellenkező okokkal rohannak meg, hogy inkább abba hagyom a vitát, de némelykor lehetetlen halgatnom"

184 — összegzi hiábavaló küszködését, hogy megváltoztassa asztaltársasága megcsontosodott szemléletét. Bármennyire is őszinte és szókimondó házigazdáival folytatott kilátástalan politikai és világnézeti vitáiban a Kossuth szabadelvű nézeteit Pesten már magáévá tevő Auguszta, igazán csak naplójában fogalmazza meg erős fenntartásait a helyi és vármegyei vezetés tekintélyes képviselőivel szemben. Csak titkos, a maga számára készített, fájdalmas lelki és szellemi társtalanságát őszintén föltáró, és egyúttal unalmát enyhítő, bizalmas följegyzéseiben juttatja kifejezésre nemtetszését, sőt már-már undornak tetsző elutasítását barátnője családjának tagjai, közvetlen birtokos szomszédjai és a hasonlóan gondolkodók iránt. „Mindinkább érzem - önti ki szívét naplójában —, milly nehéz magát, jol találni olly emberek kőzt, kikel legkevésbé sem szinpáthiálunk, s' mennyi ön tagadás kívántatik hogy velők némileg jó értelemben élhessünk apralékos 1/8 A klasszicista homlokzatú, Esterházy Pál által építtetett kastélyról, lásd: Szabady János: Ménfőcsanaki séta. Győr-Ménfőcsanak történelmi emlékhelyei. Győr-Ménfőcsanak, 2000. 48. 179 Dominkovits, 1991.5. 180 Föltételezésünk erősen megkérdőjelezhető. Ugyanis e Györgyi Pál neje: Sömböri (Semperger, Sömperger, Zsemberger) Rozália. Egyik lányának neve ismert: Antónia (1787-1849). (Pálmány Béla szíves közlése.) 181 Dominkovits, 1991. 14. 182 Nyilvánvalóan Kossuthra gondolt Auguszta. 183 T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 55. 184 Uo.