Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
V. A kijátszott barátnő: Tanárky Auguszta és naplója
szűk keblüségeiket tűrjük s. a. t." 185 Más alkalommal a november elejére eső egyházi ünnepek, a Mindenszentek és a Halottak Napja idejére Ménfőn összegyűlt nemesi társaságról — családtagok, rokonok és látogatók vannak közöttük, a Győr vármegyei középbirtokos nemesség hű keresztmetszetét adva — mond megsemmisítő véleményt, amikor azok felületességét, tudatlanságát és önteltségét bírálja. „Ménfőn sok kevert vendég öszve gyűlt, a' két ünep alkalmával, s' én csak azon megjegyzést tehetek, hogy újra tapasztalam mi ritkán találtatik a' józan, tiszta felfogásai biró ember, s' egyszersmint jó s' finom társalgó — mind felületes, töbnyire nevetséges a' mindenapiságon túl nem emelkedő lények, és még is, — anyira elbizottak!!! 186 S hogy kikkel folytatott olykor késhegyre menő, vég nélküli elvi vitákat a haladás kérdésében Auguszta? A Bezerédyek szerdahelyi-ágából származó alispán népes családjával együtt élt a szerény, inkább fényes úrilaknak tekinthető kastélyban. Felesége, Bezerédy Anna a két ágból álló szerdahelyi (ifjabb) ág Jóbtól eredő ágából származott. Legidősebb fia Kálmán (1813-1878), aki az 1840-es évek második felében (18451848) Győr vármegye Tó-Sziget-Csilizközi, majd Sokoróaljai járásának alszolgabírája volt. 187 Hitvese, Bezerédy Lujza (Alojzia) (1818-1895), Annának, Bezerédy Ignác alispán feleségének a testvére. 188 Még két fiú volt a családban. Lajos József (1815-1868), aki fiatal korában nemesi testőrként szolgált, majd a magyar szabadságharc honvéd alezredese lett, 189 és Sándor (1819-1886). 190 Antónia húgai: Krisztina, gr. Alberti Adolfné (1817-1897) és Mária, Ányos Móricné (f1880 után). 191 Házigazdáival szemben táplált ellenérzései és saját jobb meggyőződése dacára, kínzó egyedülléte miatt, mégis gyakran kénytelen megalkudni barátnője kedvéért, s elviselni a Bezerédyeket, belélegezni a ménfői kastély haladásellenes levegőjét. Előfordul, hogy naplójában megpirongatja önmagát, amiért kellő türelem nélkül és illetlenül viselkedett a család tagjaival szemben. „Azt tapasztalam most legújabb hogy Bezerediéknél valék — írja —, nem tudtam elhalgatni sok őszvisza okoskodásaikat: — s magam is áthágtam az józan okosság határit, mert beszéltem annélkül hogy meggyőzhettem volna őket; s' elfeledem azon igaz mondást, hogy olly hellyen mindég jobb halgatni hol látja az ember hogy indulatosság, s' elfogultság uralkodik". 192 Leánypajtásához, kedvelt „TónF'-jához ugyanis fölöttébb ragaszkodik, s áldja a sorsot, amiért az „olly kegyes erántam hogy egyikét.. .kedvelteimnek közelembe hadja élni, s' ha mindég nem is, de gyakran éldelhetem társaságát" — önti ki szíve kicsorduló érzelmeit unokabátyjának. 193 185 TA: Napló. 1842. február 6. 186 TA: Napló. 1841. Őszutó (november) 3. 187 Dominkovits, 1991. 16. 188 Palatínus József: Vasvármegyei nemes családok története. Szombathely 1911. I. rész. I. köt. 116. és melléklet. 189 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1983. 111-112. 190 Juhász István: Szemelvények a Bezerédj-család történetéből (genealógiai táblákkal). Bp., 1940. V. tábla (Szerdahelyi ág) 191 Uo. 192 TA: Napló. 1842. május 15. 193 T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 54.
