Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
III. Auguszta nagyapja, a verselő balatonfőkajári Török János
lött volt található még egy, két szobából, kamrából, istállóból és pincéből álló kocsma is, ahol bort és húst lehetett méretni. Török János jeles képviselője volt a művelt, nemes eszményekért lelkesedő, s azokért áldozatot is hozni tudó hazafias magyar köznemességnek. Példaképe neki is a nemzet megújulásáért oly sokat tevő Széchenyi István gróf volt. Neki ajánlotta egyetlen, már idős korában írt verseskötetét, 101 amely rímes költeményeket tartalmaz, s - az egykorú kritikus értékelése szerint - „az isteni és világi dolgokról szép képekben előadott rendszabásokat és erköltsi regulákat foglal magában." 102 Az élemedett korú szerző „Az Olvasóhoz" címzett bevezetőjében annak a reményének ad kifejezést, hogy — mint írja — „tsekély Munkátskámmal" embertársainak a javára és a magyarok hasznára lesz a megjelent versfüzér. Az egykori másodalispánból élete alkonyán sem lett ugyan elsőrangú rímfaragó, de jószándékú, „jó dolgokat feszegető" verselésével — erkölcsnemesítő szándékkal — nemesi osztályos társait próbálta tartalmasabb és Istennek is tetsző életre nevelni. Szerény „munkátskáját" főként a műveltebb, a nemzeti kultúráért lelkesedő középbirtokos nemességnek szánta. Úgy vélte, hogy a nemesi rang kötelez; a nemesi virtust szerinte nem a sok pénz adja, ehelyett inkább „a jó lélek jó erkölts nemesség czimere, a' ki tökéletlen nem érdemes erre". 103 Versbe öntötte a barátságról, a boldogságról, a szeretetről és a házasságról 104 , - megannyi örök érvényű, bár mára már teljesen lejáratott fogalom — vallott nézeteit. Nekünk, ma élő magyaroknak, égető időszerűségük miatt, különösen megfontolandóak a költő azon verssorai, amelyekkel az önző módon magányosan, családalapítás és utódok vállalása nélkül élő nemesi kortársait feddi meg: „Méltatlan születnek, a' kik nem nemzenek, Ugy szintén azok is, kik magoknak élnek. Természet' Törvényét tanuld hát betsülni, Az emberi nemet e'kép' fentartani. Lehet-é a' földön nagyobb dolog annál Házassággal világ lesz halhatatlanná; Ez teszi, az Ember hogy el ne fogyhasson, Az ifjak által öreg tápláltasson." 101 Török János elme futtatása. írta Győri Szemerén. Győr, 1830. 102 Hazai 's Külföldi Tudósítások (Tudományos dolgok.), 1830. Sz. György Hava (április) 28. 272. 103 Török, 1830. 42.(XXII. A Nemességről c. verse.) 104 Uo. 43-44. (XXIII. A' Barátságról.); 53. (XXIX. A' Boldogságról.), 54-55. (XXXI. A' Szeretetről.) 105 Uo. 54. (XXX. A' Házasságról.) Nem tudjuk pontosan, hogy Török János táblabírónak feleségétől, Györgyi Erzsébettől hány gyermeke született. Bizonyos azonban, hogy Teréziának több testvére is volt, akik közül egy leányt név szerint is ismerünk. Egy 1813. szept. 9-én, Szemerén keltezett házassági szerződés szerint „Balaton Fő Kajád Törők János Ür Éva kis aszonyának" egy leszerelt főhadnagy, gr. Sigray Lázár volt a vőlegénye. (Dominkovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből.
