Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

III. Auguszta nagyapja, a verselő balatonfőkajári Török János

A Török nagyapának az igaz, tartalmas, nemcsak a dicső múltról áradozó, s azt visszasíró hazaszeretetről szóló megható strófái nyilvánvalóan hatással voltak az unokákra, így Meszlényi Terézia barátnőjére, Tanárky Augusztára is. A műkedvelő nemesi poéta magától értetődő természetességgel vallja, hogy miként az állat is ragaszkodik ahhoz, ki őt rendszeresen eteti, úgy az ésszel megáldott ember is vonzódik hazájához, ,,a' szülötte földhöz", „kivált pedig Magyar a' gazdag földjéhez."

106 A nemesi történelemszemlélet, a magyar nemesség több évszázados dicsőségének büszke tudata, természetesen áthatja a költő gondolkozását is. Öntudatos, büszke magyarként emlékezik a vitéz ősök hazát oltalmazó, annak védelméért vérüket hullató tetteire. Joggal vélhette úgy, hogy ha eleink kardot rántani restek lettek volna a hon ellenségeinek elriasztására, akkor „Mi kedves Hazánkban most bizony nem lennénk, az ő áldásival mi nem bővelkednénk."

107 Hazaszeretete azonban — minden bizonnyal éppen Széchenyi hatására — már nem merül ki a szittya múlt kritikátlan tömjénezésében, nézete szerint a honszerelem feladatokat és kötelezettségeket is ró a (nemesi) nemzet tagjaira: „Haza' szeretetét nemtsak vérontással Mutassa az ember, hanem rendtartással, Megtartván honjának az anyai nyelvét, Erköltsét törvénjét és a' viseletét..."

108 A jó hazafi legfőbb ismérvének az ország javáért végzett hathatós munkálkodást tartja. Török János ideálja, a korábban a magyarság jövőjét pesszimistán megítélő Széchenyi is ekkortájt, főként barátja, Wesselényi Miklós báró izzó hazaszeretetének hatására eszmélt rá, hogy hazája és nemzete sorsán javítani kellene.

109 A költő sorai éppen ezt a cselekvő, a köz javáért tenni kész hazafit állítja példaképül birtokos társai elé: /Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837/. Győr, 1992. 63-64. Egy másik, 1814. december 14-én kelt irat, melyben Török Mária Terézia, Tanárky Sándor kapitány jegyeseként vagyonjogi szerződést kötött édesapjával, Török Jánossal, arról tanúskodik, hogy a menyasszonynak „többi Testvérei"-re is tekintettel kellett lennie. MOL R 195 (= Tanárky Gyula iratai.) 1. d. 1. tétel. (= Tanárky Gyula szüleire, anyai ági rokonaira, saját és húga személyére vonatkozó iratok.) Tanárky Gyula naplójából még egy öccsének, „szeretett fiatalabb testvérének", Zsigmondnak a nevét ismerhetjük meg. (TGY: Napló. 10. kötet, 22. 1859. december 3.) 106 Török, 1830. 44. (XXIV. A' Haza Szeretetről.) 107 Uo.45. 108 Uo. 109 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp., 1965. 48. Wesselényi maga erről így vall: „A hazaszeretet lángját én tápláltam keblében, s ... az ország állapotáról több felvilágosítást nyújtottam neki, mint amennyit tőle (t. i. Széchenyitől. L.T.Á.) nyertem." (Kemény Zsigmond: A két Wesselényi Miklós. Sorsok és vonzások. Portrék. Szerk. Tóth Gyula. Bp., 1970. 49. /Kemény Zsigmond müvei./)