Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
1. Pest, 1840. július
apja elhatározásának, melynek értelmében édesanyja önzetien ápolása, majd halála után, tartósan idegen környezetben, idegen lakásban kényszerült lakozni. Talán az özvegy Meszlényinek kínos volt maga mellett látnia már nem egészen fiatal leányát? A kényelmetlen érzésektől jelentett volna számára menekvést Teréziának a messzi nagyvárosba küldése? Vachott Kornélia, az apátlan-anyátlan rokon árva szintén Kossuth Lajos édesanyja házánál talált menedékre. Erről is elsősorban Vachottné Csapó Mária emlékiratából szerezhetünk tudomást. 57 Ebben az esetben azonban Kornélia és Erdélyi János (1814-1868) levelezésének félreérthetetlen utalásai is tanúskodnak arról, hogy Kossuthék házában nevelkedett, s velük szoros, mondhatni napi kapcsolatban volt a fiatal leány. Még akkor is, amikor éppen Gyöngyösön tartózkodott. 58 E két esetben tehát hihetünk Vachottnénak. De arra már a legkevésbé sincs bizonyíték, s ezt az emlékiratíró sem állítja, hogy az említetteken kívül bárki más igénybe vette volna a család vendégszeretetét, Kossuth Lászlóné szolgáltatását. 1840 előtt különösen nem. Mint később erről még lesz szó, a Kossuth család gyakran változtatott lakóhelyet. Az 1838-as pesti árvíz idejében például az ún. Salvator-házban béreltek lakást. A jeges ár elől Maglódra menekültek. Egy megbízható szemtanú, Déryné szerint az öreg Kossuthné csak két leányával együtt lakott a házban. 59 Ez tehát az jelenti, hogy ha Pest különböző részein bérelt lakások tágas szobáiból már nem sokkal Kossuth tömlöcbe vetése után, 1837-ben vagy 1838-ban át is engedett egyet-kettőt fiatal leányok számára a család, erről jelenleg írásbeli dokumentumokkal nem rendelkezünk. Annak ellenére sem, hog}' a fogoly ezt a lehetőséget már néhány nappal a budai várban lévő Józsefbástyai kaszárnyába kerülése után fölvetette édesanyjának. 60 A kérdés csak az, hogy mikor fogott vállalkozásába Kossuth Lászlóné. Amenynyiben sejtésünk megállja helyét, és Rudolf öccsének fentebb említett, Győrbe írott levele Terézia Pestre kerülésének hozzávetőleges időpontját is jelzi, akkor Teréz 1839 kora őszén, de legkorábban ugyanazon év nyarán kerülhetett Kossuthékhoz. Mindenesetre Auguszta 1841. december elején azt jegyzi föl naplójába, hogy Teréz alig két éve éppen náluk tartózkodott. Akkor találkozott először a Kossuth családdal bizalmas viszonyban lévő Lászlónéval. A család, Kossuth börtönben eltöltött három éve során, többször változtatott lakóhelyet. Bérelt lakásaik - tekintettel a háznép nagyságára általában terjedelmesek voltak. Az egykori Fürdő (ma: József Attila) utcai, Hild József által épített, eredetileg klasszicista stílusú, kétemeletes ház második emeletén 18341837 között vett ki szobákat a család. Madarász József, a Fejér megyei ellenzék radikális vezére is itt látogatta meg Kossuthot 1837 elején, s visszaemlékezésében tágas, ké57 Vachottné, 1887. uo. 58 Lásd erről Erdélyi János leveleit: Erdélyi János - Vachott Kornéliához írott levelei. Az 1840. június 21-i (76.) és az 1840. július 4-én keltezett (81.) levél. Erdélyi János levelezése I. S. a. r. T. Erdélyi Ilona. Bp., 1960. 118., 124. 5 A kérdéses ház a Dohány és az Aranyszita utca sarkán állott. Déryné [Széppataki Róza]: Emlékezései II. S. a. r., az előszót és a jegyzeteket írta Réz Pál. Bp., 1955. 259-260., 268-269., 273. 60 Kossuth levele anyjához. Buda, 1837. május 10. Kossuth Lajos iratai, 76.
