Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
1. Pest, 1840. július
nyelmes szobákról ír. 61 Az épületben volt a Kávéforrás nevű kávéház, ellenzéki politikusok és írók kedvelt találkozóhelye. 62 Kossuth utolsó lakása Pesten a József-piacon (a mai József nádor téren) lévő, Hild József által 1837-ben épített házban, 63 özv. gróf Szapáryné Csáky Júlia házában volt. 64 Innen költöztek el Kossuthék 1837. július végén a Terézvárosba, a Kerepesi úti ún. Csepcsányi-házba. Szállásadójuk Csepcsányi Tamás, Békés vármegyei táblabíró, és megyéjének követe az 1832-36-os országgyűlésen. 65 A másik nevezetes ház, amelyről viszonylag többet tudunk, az a Belváros egyik csendes kis utcájában, a mai Múzeum-körúttal párhuzamos Szép utcában lévő egykori ún. László-ház. A Nemzeti Kaszinó közelében található úriházban 1841 és 1847 között lakott Kossuth. Ez idő alatt a liberális ellenzék ismert gyűlhelyévé vált az általa bérelt tágas lakás. Akkoriban sok országos jelentőségű kérdés dőlt el abban a házban. így például ott folytak a tárgyalások 1847. október elején, Ráday Gedeon gróf lakásán, az ellenzék vezetői között Kossuthnak Pest vármegye diétái követévé való megválasztása ügyében. 66 (A házat, amelynek tulajdonosa Kossuth lelkes híve és gyermekeinek keresztanyja, Lászlóné Szüts Jozefa volt, 1936-ban bontották le. 67 ) Ekkor már nem volt többé szüksége Kossuthnak és a Kossuth családnak jövedelem-kiegészítésre, hiszen az ekkor megindult Pesti Hírlap - miként erről majd lesz szó — szép honoráriumot biztosított az újdonsült férjnek, és tisztességes megélhetést családjának. Hegedüst foglalkoztatja Meszlényi Terézia és Kossuth megismerkedésének a kérdése is. Noha megállapítja, hogy korábbi, a börtönből való kiszabadulása előtti 61 Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. Bp., 1883. 55. Meglepő ugyanakkor, hogy Hild József monográfusa, Rados Jenő, alapvető munkájának végén, annak függelékeként található, a híres építész pesti munkásságát bemutató életmű-katalógus szerint a Legrand kávés által építtetett Fürdő utcai (Baadgasse 229.), nála földszintesként, illetve kétemeletesként említett ház két ütemben épülhetett, s az eredetileg 1825-ben földszintesre tervezett épület utóbb, az építtető tulajdonos újabb megrendelésére csak 1838-ban kapta meg végleges formáját. (Rados Jenő: Hild József életműve. Bp., 1958. 298., 307.) Ez az adat nyilvánvalóan helyes, hiszen Bierbauer Virgil úttörő tanulmánya a valójában kétemeletes Hild-ház építésének idejét a valószínűbbnek látszó korábbi időpontra, 1825-re teszi. (Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1809-1847. Bp., 1932. 86.) /Tanulmányok Budapest múltjából 1.1 Már a helyes építési időpontot tartalmazza a budapesti műemlékeket bemutató kiadvány (Zakariás, 1961. 105.), legújabban pedig a főváros építészeti helyrajzát kerületenkénti lebontásban tárgyaló alapos munkának az V. kerület épületeit és egyéb építményeit tárgyaló kötete (Déry, 2006. 126.) 62 Budapest lexikon I. , 2. kiad. Bp., 1993. 619-620.; vö. Fónagy Zoltán: Évek és napok Pest-Budán. Napút, 2002. szeptember - IV. évf. 7. 64. 63 Rados, 1958. 37., 302. Kossuth Lajos iratai, 141. 65 Uo. 147., 410. 66 Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái 11. köt. Bp., 1905. 188-189.; vö. Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Válogatás a Naplótöredékekből 1824-1887. Szerk. Steinen Ágota. Bp., 1984. 228. 67 Kerekes László: Lebontották a Szép-utcai László-házat. Magyarság, 1936. szept. 23. A klasszicista lakóépületet 1813-ban építtette Komlóssy Antal, tervezője Pollack Mihály volt. A lebontott ház helyére még 1937-ben ötemeletes, modern bérház épült, a Magyar Lovaregylet megrendelésére. (Déry, 2006. 324.)
