Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
1. Pest, 1840. július
Mivel az 1842-es és 1845-ös nemesi összeírásokban Győrött már nem szerepelnek Meszlényiek, 53 arra lehetett következtetni, hogy 1840 után került fel a fővárosba, gyermekei közelébe. Még egyszer tüzetesen átnéztük azon vármegyéknek a nemesi összeírásait, amelyekben a Meszlényieknek kisebb-nagyobb birtokaik voltak. Fejér vármegye 1843. évi összeírásában Sáregresnél (Sármelléki alsójárás) szerepel a neve, a Dádon pótlólag felvétettek nevei között, fiaival, Rudolffal, Viktorral és Edével (Ödönnel) (1819-1849) együtt. 54 Győrt elhagyva, Terézia édesapja tehát Komárom megyei birtokára, Dádra költözött. Ez a dádi részbirtok Sárváry Mariann kutatásai alapján jelentős bevételi forrást jelentett az idős földbirtokosnak. A dádi földbirtok nagysága 2697, 5 holdra rúgott, értéke pedig meghaladta a 100 ezer pengőforintot, ami tisztes megélhetést tett lehetővé. Dádról feltehetőleg egészségi állapotának megrendülése miatt költözött Pestre, már 1843 után. A halál is ott éri 1846. október 20-án. A fiatal győri kutató alapos munkával vette leltárba a Meszlényiek Győrben található nyomait. A Győr-Belvárosi plébánia anyakönyveit is áttekintette, s Teréz születési adatai mellett megtalálta a szülők két másik gyermekének születési bejegyzését is. Ede (Ödön) fiuk 1815. október 5-én, Irén leányuk pedig 1826. június 15-én született. 55 Részletesen foglalkozik Kossuth és későbbi felesége megismerkedésének lehetséges körülményeivel. Elfogadja azt az egyedül logikus, valódi érvekkel alátámasztott Vachottné visszaemlékezésén alapuló - változatot, mely szerint a félárva (és nem árva, mert hiszen bebizonyítottuk, hogy édesapja ekkor még nagyon is élt!) Meszlényi Terézia Vachott Kornéliával (1817-1842) és más rokon vagy ismerős nemes lányokkal együtt, a Kossuth családnál lelt otthonra. Szerinte ugyanis Kossuth édesanyja, miután Lajos fiát bebörtönözték, s a népes család súlyos anyagi helyzetbe került, vállalkozásba fogott. Szállást és ellátást nyújtott nemes kisasszonyoknak a család által bérelt tágas lakásban. 56 Ez a megállapítás hihetőnek tűnik. Bizonyító erejű hiteles források azonban, amelyek alátámasztanák Vachottné nem mindig teljesen megbízható emlékezetét, mind ez ideig nem kerültek elő. Ahhoz nem férhet kétség, és Terézia megtalált levelei is igazolják ezt, hogy 1840 nyarán valóban egy háztartásban, egy lakásban élt a népszerű ellenzéki politikus leendő menyasszonya a Kossuth család tagjaival. Talán magát Kossuthot kivéve, aki — miután az illendőség ezt diktálta — nyilván külön lakást bérelhetett. A büszke, rátarti Teréznek tehát, akarva-akaratian, alá kellett vetnie magát édeslaktak, amelyet talán béreltek. Sárváry, 1993. 30.; Sárbogárd város története. Szerk. Farkas Gábor. Sárbogárd, 1989. 80.; Virág Zsolt: Kastélylexikon. Fejér megye kastélyai és kúriái, (a Sárbogárdról szóló rész) Bp., 2002. 157. Vö. Podhoray Podhorszky Mária: Egy államfogolynő naplója 1852. október 18-tól 1857. május 24-ig. A pesti Újépület. Székesfehérvárott, 1889. Idézi: Küzdelem, bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. Vál., szerk. Tóth Gyula. 2. köt. Bp., 1978. 259. 53 Hegedűs, 2002. 386. 54 Fejér megye 1843. évi nemesi összeírása. Kiadta Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1936. 23. Egyházmegyei Levéltár, Győr. Egyéb szervek, Győr-Belvárosi plébánia anyakönyvei. (Hegedűs, 2002. 386.) 56 Hegedűs, 2002. 390.; Kossuth Lajos iratai, 645.; vö. Vachottné, 1887. I. 131.
